Hiuz

(Lynx Geoffr.), a ragadozó emlősök rendjének macsakfélék családjába tartozó emlősnem, melynek főjelleme a hegyesfülek csúcsán emelkedő szőrpamat s a kurta fark. Több faja ismeretes. A közönséges hiuz (L. lynx L.) hátán vörhenyesszürke, sötét-vörhenyesbarna, v. szürkésbarna foltokkal tarkázott; hasa fehér, pofája vörhenyes; fülei belül fehérek, kivül barnás feketék; füleinek csúcsán fekete szőrpamatot visel; farka tövén elmosódottan gyürüzött, csúcsán fekete; szőrözete hasán és arcán meghosszabbodott; hossza 1-1,3 méter. Nagy erdőségekben tanyázik, a fákon tartózkodik s innen lesi zsákmányát is. Mindig friss hust eszik s az őzeket, szarvasokat és nyulakat nagyban pusztítja. Igen vérengző, zsákmányának vérét szivja ki előbb. Nálunk régebben meglehetős gyakori volt, de ma már csak a Mármarosi havasokban s a Tátrában él. Fogságban nem sokáig él. A karakal (L. caracal Schreb), hazája Előázsia és India, hol vadászatra használják. A sarki hiuz (L. borealis Temm), hazája É.-Amerika, bundája igen keresett. A vörös hiuz (L. rufa Güld), hazája É.-Amerika Mexikóig. A párduchiuz (L. pardina Temm), hazája É.-Európa, különösen Spanyolország és Portugália. A mocsári hiuz (L. chaus Teum), hazája Afrika, D.- és K.-Ázsia.

H. (lynx), Hevelius által 1690. behozott csillagkép 6 ó. - 9 ó. 30 p. rektaszcenzió és 32°-60° északi deklináció között, 2 harmad- és 4 negyedrendü csillaggal.

Forrás: Pallas Nagylexikon