Hiuzköröm

(máskép jahuzköröm is), régi magyar amulet, melyet ujabban helytelenül Jánosköröm-nek is neveztek, nyilván a jahuz-körömmel való összetévesztés folytán. A hiuznak körméből állott, kivált a jobboldali első lábnak körméből, melyet aranyba vagy ezüstbe foglalva nyakukon viseltek az emberek és azt hitték, hogy megóv a görcstől és zsábától. A hiuznak általában nagy szerepe volt a kuruzslás terén. Egész Európában, de kivált Németországban hitték, hogy vére hasznos a hugykő ellen, zsirja helyrehozza a meghibbant tagokat, de a legnagyobb büverőt mégis körmének tulajdonították. Ezért játszik a H. akkora szerepet a régi magyar amuletek történetében. A XVI. és XVII. sz. hozomány- és vagyonjegyzékeiben sürün fordul elő. Legelébb említik Bocskay István kincsei közt a XVI. sz. végső éveiben, utoljára 1656. Berényi György ingóságai közt. V. ö. Ballagi Aladár, A János-köröm. Adalék a régi magyar amuletek történetéhez (Puluszky-Album, Budapest 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon