Hnasteen

Krisztofer, norvég csillagász. Szül. Kristiánában 1784 szept. 20., megh. Kopenhágában 1873. Jogi, később pedig matematikai tanulmányokat végzett. Tanító volt Frederiksborgban, később a kristianiai egyetemen tanár lett. Ezenkivül a tüzér- és mérnökiskolán is tartott felolvasásokat. H. vezetése alatt épült a kristianiai csillagvizsgáló, melynek később igazgatója volt. H. különösen a föld mégnesességének tanulmányozásával foglalkozott. Ezért több utazást is tett, 1828-30. is a berlini Erman kiséretében. Megujította Helleynek a föld négy mágnessarkáról szóló elméletét. Vezetése alatt történt Norvégia trigonométriai felmérése. Nevezetesebb munkái: Reiseerinnerungen aus Sibirien (Lipcse 1853); Untersuchungen über den Magnetismus der Erde (Kristiania 1849, atlasszal), Über die vier magnetischen Pole der Erde stb. (Schweigger"s Journ. VII. 1813); Über die magnetische Intensität im nördl. Europa (Pogg. Ann. II. 1825); Neigungskarte nach Ross und Parry"s Beobachtungen (u.o. IV. 1825); Isodynam, Linien für die ganze Magnetkraft d. Erde (u.o. IX. 1827, XXVIII. 1833); Über die Variation des Erdmagnetismus stb. (u.o. XXI. 1831); Über die Duplicität des magnetischen Systems der Erde (u.o. XL. 1855).

Forrás: Pallas Nagylexikon