Hoang-ho
(Huang-ho, Hwang-ho a. m. sárga folyó), a Pecsili-öbölbe
torkolló nagy folyó Khinában. Tibet ÉK-i részében a Jang-ce-Kiang közelében
ered. Forrásául az é. sz. 34° és a párisi k. h. 94° alatt fekvő Dsaring-nort
tekintik. A hegyeken szük hegyszakadékokban tör át; Kanszuba érvén, a nagy
khinai fal és Lan-cseu mellett folyik el. A Ta-thun-fo fölvétele után É-nak
fordul, azután fölveszi a Ta-hót és Ta-hia-hót; beleütközvén az In-san
tömegébe, K-nek és azután D-nek fordul és igy teszi meg azon nagy szabályos
hajlását, amellyel az Ordosz-földet körülfogja. Igen valószinü, hogy a H.
környéke, az Ala- és In-san között nagy tó volt. Jelenleg az In-san lábánál
számos ágra oszlik, amelyek medröket gyakran változtatják. D-i irányát
megtartja a Hoei-ho torkolatáig és ez utjában fölveszi az U-tin-hot, a Lohot és
Fuen-hot. A Hoei-ho torkolatától K-i folyásuvá lesz és ez irányát megtartva
1851-ig a Khinai-tengerbe szakadt. 1851. azonban Kiafungtól kezdve ÉK-i
folyásuvá lett. A H. földünk azon folyója, amely a legtöbb iszapot hordja
magával és vize sohasem tisztul meg. Áradásaival már rendkivüli károkat okozott
és alsó részében medrét is már többször megváltoztatta. (V. ö. Biot, Sur les
changements du cours inférieur du fleuve Jaune, a Nouveau Journal asiatique-ban
IV. sorozat 1. és 2. köt.) Legutolsó mederváltoztatását 1851. vitte véghez, midőn
Lung-men-Ku városánál a gátakat áttörte és mintegy 2 évig nem tudott határozott
irányt venni, mig végre mai medrét kimosta. Bár a lakosok ezt gátakkal vették
körül, még most is sok helyen egy kiáradt folyó képét nyujtja és szélessége 3
km. és 200 m. közt váltakozik. Torkolatánál, ahol Ta-csing-ho v. Li-cin-ho
néven ismerik, 732 m. széles; torokgátja 28 km.-rel fölebb, Tie-men-kuannál van
és itt csak dsonkák mehetnek át rajta; ezért is a hajózásra nézve nincs nagy
jelentősége. Egész hosszát 4700 km.-re, vizterületét pedig 1.500.000 km2-re
becsülik. V. ö. Lóczy, a khinai birodalom (117-124. l.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|