Hochberg

német őrgrófok a badeni hercegi család törzságából, melyet I. Henrik (1190) alapított. III. Henrik halálával 1300. a hochbergi ág két ágazatra oszlott: H.-hochbergi és H.-sausenbergi ágazatra. Amannak III. Ottó halálával 1418. magva szakadt: emez, melyet III. Rudolf alapított, 1503-ig virágzott, amidőn Fülöp őrgróf halálával a férfisarj kihalt. Fülöp egyetlen leánya 1504. Longueville Lajos grófhoz ment nőül. A H. név ismét csak akkor merül föl, midőn Károly Frigyes badeni őrgróf 1787. Geyer v. Geyersborg Lujza Katalinával második házasságra lépett és nejét 1799. a császár által H. birodalmi grófnőjévé neveztette ki; fiaikat 1817. badeni őrgrófoknak és nagyhercegeknek ismerték el. Lipót nagyherceggel a badeni ház ez ága 1830. uralomra jutott. - A sziléziai H.-ágból való a jelenlegi Pless herceg; ennek testvére H. Bolko gróf, a berlini szinházak kir. főintendása, szül. Fürstenstein várában (Szilézia) 1843 jan. 23. Jogot tanult, egy ideig a firenzei és pétervári porosz szüvetségeknél működött; később teljesen a zene művelésére adta magát. 1886. jelenlegi állására nevezték ki. Zeneművei eleinte J. H. Franz álnév alatt jelentek meg. Nevezetesek ezek közt Der Wärwolf c. operája, két szimfoniája, számos quartettje és több dala.

Forrás: Pallas Nagylexikon