Hock

János, kat. áldozópap, iró, szül. Veszprém vmegyében 1859 dec. 31. Az érettségi után papi pályára lépett s tanulmányait a veszprémi papnevelőben végezte, hol a katolikus irodalom külföldi szemelvényeinek fordításával is foglalkozott; Dereskei álnévvel egy kötet verset is adott ki (De profundis, Veszprém 1882) s az egyházirodalmi iskola elnöke lett. Mint gógánfai káplán, lefordította Marchal, La femme comm" il faut c. művét (1883), 1885. a kaposvári főgimnázium hittani tanára. Ez időtájt lépett összeköttetésbe a fővárosi hirlapokkal s novellákat irt a Magyarország és Nagyvilág-ba, melyek önállóan is mejelentek Dereskei álnévvel (Budapest, Athenaeum). H. 1887. lett képviselő s mihelyt Budapestre jött, állandó összeköttetésbe lépett a fővárosi lapokkal. Eleinte a Budapesti Hirlap külső munkatársa volt, majd a Pesti Napló szerződtettecikkirónak, 1893 végén megvált e laptól s azóta a Hazánk és a Nemzeti Ujság belső dolgozótársa és cikkirója. A hirlapirás munkája mellett 1890. sajtó alá rendezte A magyar főpapság c. illusztrált kötetét, 1891. pedig Szent beszédeit. Ugyancsak ez években több politikai röpiratot irt s 1892. Imakönyvét.

Forrás: Pallas Nagylexikon