Hock
János, kat. áldozópap, iró, szül. Veszprém vmegyében 1859
dec. 31. Az érettségi után papi pályára lépett s tanulmányait a veszprémi
papnevelőben végezte, hol a katolikus irodalom külföldi szemelvényeinek
fordításával is foglalkozott; Dereskei álnévvel egy kötet verset is adott ki
(De profundis, Veszprém 1882) s az egyházirodalmi iskola elnöke lett. Mint
gógánfai káplán, lefordította Marchal, La femme comm" il faut c. művét (1883),
1885. a kaposvári főgimnázium hittani tanára. Ez időtájt lépett összeköttetésbe
a fővárosi hirlapokkal s novellákat irt a Magyarország és Nagyvilág-ba, melyek
önállóan is mejelentek Dereskei álnévvel (Budapest, Athenaeum). H. 1887. lett
képviselő s mihelyt Budapestre jött, állandó összeköttetésbe lépett a fővárosi
lapokkal. Eleinte a Budapesti Hirlap külső munkatársa volt, majd a Pesti Napló
szerződtettecikkirónak, 1893 végén megvált e laptól s azóta a Hazánk és a
Nemzeti Ujság belső dolgozótársa és cikkirója. A hirlapirás munkája mellett
1890. sajtó alá rendezte A magyar főpapság c. illusztrált kötetét, 1891. pedig
Szent beszédeit. Ugyancsak ez években több politikai röpiratot irt s 1892.
Imakönyvét.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|