Hodossy
Imre, jogtudós és politikus, szül. Sáros vm. 1840.
Tanulmányait Eperjesen, Kassán és Budapesten végezte. Az 1861. országgyülésre
Sáros vmegye részéről más ifjakkal együtt az országgyülési képviselők mellé
mint ugynevezett «kis követ» küldetett fel. Ugyanakkor ügyvédi oklevelet nyert.
Kevéssel azután Sáros vm. tiszteletbeli főügyésze lett, az 1869. évben pedig
Sáros vmegye kisszebeni választókerülete országgyülési képviselőnek választotta
meg s azóta folyvást ugyanazon választókerületet képviseli az országgyülésen.
Mint képviselő megválasztásakor a Deák-párthoz csatlakozott s e párt szabadelvü
árnyalatához tartozott. Az 1875-iki fuzió alkalmával a szabadelvü pártba
lépett; Bosznia okkupációja alkalmával azonban a szabadelvü pártból kilépett.
Kevéssel azután a közjogi alapon álló ellenzékhez csatlakozott és ma is a
nemzeti pártnak tagja. Mint országgyülési képviselő főleg közjogi és
igazságügyi kérdésekkel foglalkozik, s 1870 óta az igazságügyi bizottságnak
tagjai. Kiváló szónok, kinek különösen közjogi fejtegetéseit az egész ház
osztatlan figyelemmel kiséri. 1870. Horváth Boldizsár akkori igazságügyi
miniszter felhivására emlékiratot irt a polgári házasság intézményének
létesítése ügyében. 1873-74. résztvett a kereskedelmi törvény szerkesztésére
egybehivott bizottság munkálataiban s az országgyülésen ezen törvénynek
előadója volt. A záloglevelek biztosításáról szóló 1876. törvény az ő tollából
folyt. A Pesti Naplóban és a Nemzeti Ujságban több politikai cikk jelent meg tőle.
A budapesti ügyvédi kamara az 1878. elnökévé választotta s e tisztet 1893-ig
viselte; midőn pedig erről lemondott, akkor az ügyvédi kamara tiszteletbeli
elnökévé választotta meg. 1882. a magyar jógászgyülésnek elnöke volt, 1885.
pedig az országos ügyvédgyülés választotta elnökévé.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|