Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hőelmélet... ----

Magyar Magyar Német Német
Hőelmélet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hőelmélet

A hőtannak két egymástól lényegesen különböző szakaszát szokták ezen névvel megjelölni.

I. A mekanikai hőelmélet (thermodynamique), melynek alapját két tisztán tapasztalati tétel képezi, melyekből a hő természetére vonatkozó bárminemü hipotézis mellőzésével vonhatók le következtetések, ugy hogy a mekanikai H. tisztán tapasztalati alapon áll.

II. A dinamikai gázelmélet. Emez elmélet alapja azon hipotezis, hogy a testek molekulái heves mozgásban vannak, melyek azonban közvetlenül szemmel észre nem vehetők, hanem bennünk a hőérzetet keltik. A molekulák azonkivül egymásra erőket gyakorolnak, melyek azonban csak igen kicsiny távolságra érezhetők. A gázokban a molekulák egymástól oly távol vannak, hogy mozgásuk tulnyomó nagy része alatt az egymásra gakorolt erők elhanyagolhatók; az egyes molekulák pályája tehát tulnyomó nagy részében egyenes; a molekulák azonban egymásba és az edény falaiba ütközve, pályájuk irányát igen kis idő alatt igen sokszor változtatják. Ezen feltevésből kiindulva a dinamikai gázelmélet a gázoknak első közelítésben egyszerü törvényeit, mint a Mariotte-Gay Lussac, Avogadro, Dalton-féle törvényeket, levezeti (Kroenig, Clausius), valamint a gázok és gőzök eltéréseit emez elemi törvényekből (Clausius, Van der Waals). Folyadékokban a molekulák még szabadon mozoghatnak; egyes molekulák bármely térrészbe eljuthatnak, melybne folyadék van; a molekulák azonban csak igen kis utat futhatnak be, mig mozgásuk, más molekula közelébe jutva, megzavartatik. A szilárd testekben a molekulák nem mozoghatnak már szabadon, hanem csak bizonyos egyensúlyi helyzet körül végezhetik mozgásukat.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is