Hogarth

Vilmos, angol fetső, rajzoló és rézmetsző, szül. Londonban 1697 dec. 10., megh. Leicester Fieldsben, London közelében 1764 ok. 26. Gamble Illés ötvösnél tanulta meg a vésést és csakhamar a rézmetszésre adta magát. Thornhill magán akadémiáján sajátította a festés elemeit, eleinte főleg arcképfestéssel foglalkozott, majd szatirikus képeivel kora erkölcstelenségét kezdte ostorozni. Leggyöngébbek komoly tárgyu történeti képei, a Szt. Pál prédikál; Szt. Pál Felix előtt; Mózes a gyékénykosárban; A könyörületes szamaritánus és a Bethesda-tó a londoni Szt. Bertalan-kórház lépcsőházában, de vmennyi között aggkorából való műve: Sigismonda, kivégzett férjének, Giuscardónak szivével (1759). Művészi szempontból legtökéletesebb művei, az angol művészi szellem legjellemzőbb képviselői az arcképek, melyekben az ábrázolt személyek képét csodálatraméltó keresetlenséggel, természethűséggel adja vissza. Leghiresebb arcképei: saját arcképe a nagy kutyával (London, nemzeti képtár); Coram kapitány arcképe (Foundling-Hospital); a halálraitélt Lovat lord képe (South Kensington muzeum); Garrick III. Rikárd szerepében (Duncombe Park); a genreszerü, bámulatos virtuozitással megfestett Halárus leány (The shrimp girl, Leigh-Court gyüjtemény Bristol mellett). Legjellemzőbb, legeredetibb és legismeretesebb, még ma is népszerü művei szatirikus életképei, olajfestmények, melyeket maga metszett rézbe is. Hirnevét ezen a téren 1723. alapította meg. The Harlot"s progress (Egy kéjhölgy élete) c. 6 képből álló sorozatával; ezt követte A modern midnight conversation (Puncstársaság, Petwort); 1735. jelent meg The rake"s progress (Egy kéjenc életpályája) 8 lapja (eredeti festmények a londoni John Soane gyüjteményben); azután The poet in distress (A költő nyomorusága, 1736, Grosvenor-House Londonban); Strolling actresses in a born (komédiásnők a pajtában); The enraged musician (A dühöngő muzsikus, 1741). Legtökéletesebb sorozata a 6 képből álló Mariage ala mode (Divatos házasság, 1745; London, nemzeti képtár). Későbbi szatirikus képei: The effects of industry and idleness (A szorgalom és a lustaság következményei, 1747); Southwark fair (A southwarki vásár); The march to Finchley (Menet Finchleybe); The gate of Calais (Calais kapuja); The stages of cruelty (A kegyetlenség fokai, 4 lap); Four prints of an election (4 kép egy parlamenti tag választásáról); The times (Az idők folyása). H. ezen műveinek a célzata nem tisztán művészi; korának erkölcstelenségét, politikai félszegségeit ostorozta, javítólag akart hatni. Azért már maga H. föliratokkal látta el képeit és sokan foglalkoztak magyarázatukkal. Ilyen magyarázatok: Lettres de Mr. *** a un de ses amis a Páris, pour lui expliquer les estampes de M. H. (Páris 1746); J. Frusler, H. moralised (London 1768); J. Ireland, H. illustrated (London 1791). Legkitünőbb magyarázója G. C. Lichtengerg: Ausführliche Erklärung der H.-schen Kupferstiche (Göttinga 1794). H. a festészet elméletével is foglalkozott. Hires volt az analysis of beautiy c. műve, melyben a hullám- v. kigyóvonalat állította oda «szépségvonal»-nak. (Egyéb irataival uj kiadás Complete works including the analysis of Beauty, London 1838). Életének utolsó éveit elenségeivel folytatott örökös viszálykodásban, elkeseredettségben töltötte. Reprodukciók: The Original and enuine Works of William H. (atlasz, London 1790); Graphic Illustrations of H., etc. (2 köt., London 1794-99); The Works of W. H., from the original plates (atlasz, London 1822); The Works of W. H., reproduced in permanent photographs (2 köt., London 1872); J. Ireland and J. Nichols, H"s Works; with Life and Anecdotal Descriptions of his Pictures (3 köt. London é. n).

Forrás: Pallas Nagylexikon