Hőke

Lajos, történész, szül. Endréden (Somogy) 1813 dec. 15., meghalt Csurgón (Somogy) 1891 nov. 20. Tanult Gyönkön, Debrecenben. 1835-37. Hódmező-Vásárhelyen mint második professzor nyert alkalmazást. 1837. a jogi pályára lépett. 1838. Pestre a királyi táblához került mint juratus. 1839. Pozsonyba ment, hol mint gyorsiró dolgozott. 1840. ügyvédi vizsgát tett. 1841-49. báró Mathényi László barsi főispán házánál nevelő volt. Ekkor irta az Egyetemes Történet és Egyetemes Földrajz, Elemi oktatástan c. munkáit. 1848. mint nemzetőr vett részt a szabadságharcban. 1850. Pest vmegye cs. k. főnökségéhez irodai kiadónak nevezték ki, honnan egy év mulva a fogalmazási szakhoz tették át. 1854. áthelyezték megyei titkárnak Szolnokra. Hivatalos teendői mellett élénk figyelemmel kisérte a tanügyet is. Szolnokon töltött ideje alatt irta Kis Tükör c. földrajzát és az Általános földrajzot. 1861. Hont vármegyében első aljegyzői hivatalt vállalt. 1864. Hont vmegye monográfiájával foglalkozott. 1865-67. Tolna vmegyébe költözött. Itt rendezte jegyzeteit és dolgozott még Hont vármegye monográfiáján is, melyet azonban be nem fejezhetett. Nevezetesebb munkái: A magyar birodalom természeti és politikai leirása; A magyar nyelv rendszere; Magyarország története a legrégibb időktől kezdve (6 kötet); Magyarország története 1820-86-ig; Dunaföldvár és vidékének története; Adatok a pécsi püspökség történetéhez; A tolnai és külső-somogyi ref. egyházmegyék története; Dombovár, Kaposvár, Csurgó (Somogy) története; Hontmegye története. Ezeken felül tudományos, különösen történeti tárgyu tárcacikkei meghaladják az ezret.

Forrás: Pallas Nagylexikon