Holbach

Pál Henrik Detre báró, francia filozofus, született Heidesheimban, a Pfalzban 1723., megh. 1789 jun. 21. Rendkivül sokat irt, de csak egy munkája tett nagy hatást kortársaira: A természet rendszere (Systcme de la nature ou des lois du monde physique et du monde moral), mely 1770. jelent meg, az enciklopedista-mozgalomnak egyik legfőbb alkotása, az akkori francia gondolkodásnak legrendszeresebb összefoglalása, mely istent tagadja, a tiszta materializmust tanítja, az akarat szabadságáról nem akar tudni, a tudást az érzékekből származtatja, az erkölcsöt a közjó szeretetére alapítja, s ezt az egész tanítást a társadalmi s állami forradalom szolgálatában szegődteti. A könyv álnév alatt jelent meg, mint Mirabaudnak, a francia akadémia meghalt titkárának hátrahagyott műve, ami akkoriban éppenséggel nem volt szokatlan irodalmi bujósdi. Mondták, hogy többen irták e könyvet, mondták, hogy Diderot az igazi szerzője. (V. ö. Morley, Diderot II. 155. l.). Egyike volt azon könyveknek, melyek óriási megütközést keltettek. Ami a szerzőt illeti, Rousseau Az uj Helodse-ban megrajzolta arcképét; Wolmar sok tekintetben hasonlít H.-hoz; ez is jóakaró, tevékeny, barátságos, emberszerető, az emberek javáért tiszta lelkesedéssel munkálkodó ember. Német alapossággal, rendszerességgel és szivóssággal küzd az ellen, amit ő előitéletnek nevez, mely az emberi boldogságnak utját állja, főkép a legvészesebb előitélet, a vallás ellen, s a természettudományban látja az emberi haladás és boldogulás egyedüli föltételét. Nagy könyvtára, képtára és szép természetrajzi gyüjteményei voltak; igen gazdag ember volt, ki gazdagságát a legnemesebben használta fel. Kedves, előzékeny, vendégszerető ember volt, kit elneveztek a filozofia vendéglősének, maître d" hôtel-jének, mig házának tréfás neve Café de L"Europe volt. Főleg vasárnap és csütörtök telistele volt háza a legkiválóbb irókkal, előkelő idegeneket is itt lehetett találni; Hume, Garrick, Franklin, Priestley sürün fordultak meg nála. Két évvel a mű megjelenése után egy rövid kivonatot készített a nagy kétkötetes műről e cimen: A józan ész; vagy természetes fogalmak ellentétben a természetfölöttiekkel. Ezenkivül tömérdek más könyvet irt; 1770-ig a szentirásra vonatkozókat (Szt. Pálról, Jézus Krisztus története stb.), később Az előitéletekről, A természetes politikáról, A társadalmi rendszerről, Egyetemes erkölcstan; lefordított számos természettud. művet. Mindezek feledésbe merültek, csak a Természet rendszere maradt fenn, mint a XVIII. sz. materializmusának legjellemzőbb kődexe.

Forrás: Pallas Nagylexikon