Holberg

Lajos báró, dán iró, született Bergenben 1684 dec. 3., meghalt 1754 jan. 21. Apja eredetileg a katonai pályára szánta, de a fiatal ember érezte, hogy nem ez a hivatása. 1704. elvégezte egyetemi tanulmányait Dániában. Az erre következő 12 éven át bejárta Hollandiát, Angliát, Németországot és Olaszországot, nevelősködéssel tartva fönn magát. 1714. az egyetemi tanári cimet szerezte meg, 1716. a metafizika, 1720. a filologia és retorika, 1730. pedig a történelem tanára lett a kopenhágai egyetemen. Ekkor jelent meg első, nagy feltünést keltő műve, a Peder Paars szatirikus éposz, amely határkövet jelent a dán irodalom mesgyéjén. E hősköltemény mintegy bevezetéseül szolgált H. szinműveinek, a melyekben hatványozott erővel nyilatkozott meg a költő reformátori lelke. 1722. alapították meg Kopenhágában az első dán szinházat. H. 1725-ig husznál több szinművet irt e szinház számára. Tárgyait mindig a mindennapi emberek életéből merítette. 1725 és 26-ban Párisbanj élt H., hazatérte után a népszerü, oktató irányu történeti irodalom művelésére adta magát. 1729. jelent meg Danemarks og Norges Beskrivelse munkája. 1732-1735-ig pedig főtörténelmi munkája: Danemarks Riges Historie. E közben sok latin nyelven kiadott életrajzot és epigrammát irt meg, ugyancsak latin nyelven irta meg azt a könyvet, amely világhirüvé tette nevét s amelyet a cenzura miatt halála előtt csak kevés idővel Baggesen fordított le dán nyelvre: Niels Klim-et (1741). Hatvan éves korában ujabb szinműveket irt és Epistler c. alatt 500 tartalmas levelet adott ki, amelyek hazája egész társadalmi és irodalmi életét és történetét tárgyalják kritikai szempontból. Utolsó műve volt a Moralske Fabler. Művei közül Niels Klim-et (Klimius Miklós) Győrfi József (Pozsony 1783) fordította deákból magyarra. Szinműveit is sokat dolgozták át századunk elején, legnagyobbrészt német fordítások alapján. Műveit és korát érdekesen tárgyalja Brandes György (1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon