Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hölderlin... ----

Magyar Magyar Német Német
Hölderlin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hölderlin

Frigyes, német költő, szül. Lauffenban a Neckar mellett, 1770 márc. 20., megh. Tübingában 1843 jun. 7. 1788. a tübingai egyetemre ment, hol különösen Hegellel és Schellinggel ismerkedett meg. Midőn 1793. teologiai államvizsgáját letette, Schiller közvetítésére Kalb Sarolta családjában alkalmazták mint házitanítót. Házi tanítóskodás volt különben egész ifjusága. A következményeiben legmesszebre ható volt az az állás, melyet 1795 végén Gontard kereskedő házában Frankfurtban vállalt s ahol 1798 őszéig maradt. Gontard felesége iránt szenvedélyes szerelemre gyult, s ez a szerelem üldözte teljes életén keresztül az őrületbe. Imádottját műveiben Diotima néven ünnepli. Hirét két emlékoszlop hirdeti, az egyik Tübingában, a másik Sodenben. H. legnagyobb a lirában volt s itt is az ódában; e fajhoz tartozó költeményei alakilag a legszebbhez s tartalmilag a legnagyobbszerühöz tartoznak a német irodalomban. Gyönyörü külső alak és mélységes gondolatok jellemzik regényét, a Hyperiont is (2 köt. 1797-99), melynek azonban szerkezete nem teljesen sikerült. Még kevesebb szerencsével művelte a drámát (Empedokles). Lefordította különben Sophokles Antigonéját és Oidiposát is, aminthogy a sivár valóból örömmel fordult a helének világához. Összegyüjtött lirai műveit Uhland és Schwab adta ki (1826., 4. kiad. 1878); összes műveit pedig a levelezéssel s életrajzzal együtt Schwab K. J. (1846). Kronologiai-kritikai kiadást pedig Köstlin rendezett H. műveiből: Dichtungen v. Fr. H. (1884). 1894. jelentek meg hagyatékából: Ungedruckte Gedichte. Kiadta a költő életrajzával együtt Müller-Rastadt (Bréma 1894). H.-t méltatták Jung, H. u. seine Werke (1848); Haym, Die romantische Schule (1870); Litzmann, Fr. H."s Leben (1890); végre Wilbrandt a Führende Geister (1890) 2. kötetében.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is