Hölgyliliom
(növ., Amaryllis L., Belladonna Sweet, narcisliliom), a
hóvirágfélék hagymás virága. Levele hosszu, szálas, virágszála tetején nagy és
gyönyörü virágai ernyősen csoportosulnak, csaknem csillagszerüek v.
többé-kevésbé kétajakuak. Számos faja van, de egy részét gyakrabban más
génuszok alá különítik. (Nerine, Hippeastrum Herb. Zephiranthes, Sternbergia,
Vallota Sprekelia Heist.) Az A. formosissima L. (Sprekelia formosissima Heist,
Jakabliliom, spanyol liliom,) a XVII. sz. végén
került D.-Amerikából Európába. Hazájában nagy sikságot elborít, nálunk
leginkább cserépben diszlik. Nagy magános virága van, kétoldalas, sötét
cseresznyeszinü, bársonyszerü, napfényen aranyszinnel tündöklik. Tavaszkor és
nyáron virít, könnyen lehet nevelni és virágoztatni. Az A. sarniensis L.
(Nerine sarniensis Herb., Guernsey liliom) cseresznyepiros virága a levélnél
előbb fejlődik, Japánban és Fokföldön terem, Guernsey szigeten elvadult. Az A.
Belladonna L. (Coburgia Belladonna Herb., mexikói liliom) Ny.-Indiában és
Fokföldön honos, virága ernyős, jóillatu, rózsaszin, lecsüngő s jóval a levelek
előtt fejlődik. Hagymája csipős izü és már kis mértékben is méreg, nagyon
csekély mértékben hányást okoz. Épp ily mérges az A. Reginae (Hippeastrum
Reginae) Herb. és A. princeps Salm Dyck (H. reticulatum Herb.) gyökere is
tropikus és szubtropikus Amerikában. Az A. longifolia, l. Crinum.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|