Holland

1. Henrik Rikárd Fox Vassall lord, angol államférfiu, szül. 1773 nov. 21., megh. Londonban 1840 okt. 22. Etonban nevelkedett és miután tanulmányait Oxfordban befejezte, hosszabb külföldi utra készült. Olaszországban azonban elcsábította Webster Godfrey nejét, Vassall Erzsébetet, amiért az esküdtek 6000 font sterlingre itélték. 1797. nőül vette e nőt és annak családi nevét is felvette. Visszatérvén hazájába, a szabadelvü párthoz csatlakozott. Az amiensi béke után (1802) Spanyolországba távozott, ahol több évet töltött s ezalatt szépirodalommal foglalkozott; megirta Guillem de Castro és Lope de Vega életrajzát (London 1805, 2 kötet) 1805. visszatért hazájába. Pitt halála után (1806) belépett a Grenville és Fox alkotta minisztériumba, csakhogy ez nemsokára Fox halálával fölbomlott. 1814-15. beutazta a kontinenst és 1815 februárban Murat-val ismerkedett meg Nápolyban, amiről A letter to a Naepolitan nobleman cimü nyilt levélben tett jelentést. 1816-18. ismételten szólalt fel ama rossz bánásmód ellen, melyben az angol parancsnok (Lowe) Napoleon császárt Szt. Ilona-szigetén részesítette. 1828. hathatósan közreműködött a katolikusok emancipációjában, 1830. pedig, mint a Lancester hercegségnek kancellárja, A grey-kabinetbe lépett és a Melbourne-kabinetnek is tagja maradt. Háza a művészek és tudósok gyülekező helye volt. Megirta Fox nagybátyjának életrajzát s annak History of the early part of the reign of King James II. c. művét is kiadta (London 1808). Kiadta még a Memoirs of Waldegrave (1822, 2 köt.) és a Fragmentary papers on science and other subjects c. munkát is (1875). A H.-család történetéhez Liechtenstein Mária hercegnő szolgáltatott adalékot H. house cimü művében (London 1872, 2 kötet). - Fia:

2. H. Henrik Eduárd Fox, H. lord, szül. 1802 márc. 7., megh. gyermektelenül Nápolyban 1859 dec, 18. A diplomáciai pályán működött. Angol követ volt a német szövetségnél Frankfurtban (1838-40), azután Toscanában s 1846 óta Hollandiában. Ő adta ki atyjának uti jegyzeteit: Foreign reminiscences (1850) és annak politikai naplóját: Memoirs of the whig party during my time (1852-54, 2 kötet). Halála után jelent meg Recollections of past life c. emlékirata (1871) és a Fragmentary papers on science and other subjects (1875).

3. H. Henrik Thurston, l. Knutsford.

4. H. Józsua Gilbert, amerikai iró, szül. Beldurtownban (Massachusetts) 1819 jul. 24., megh. New-Yorkban 1881 okt. 12. Eleinte orvos volt s később ujságiró lett. 1849-66. a Springfield Republican c. lap munkatársa volt, 1870 óta pedig a Scribner"s Monthly-t szerkesztette. Didaktikai kérdésekkel foglalkozó művei Timothy Titcomb álné alatt jelentek meg. Legnépszerübb műveinek egyike: Timothy Titcomb"s letters to young people (1858); egyéb művei: Bitter Sweet (1858); Kathrina (1868); Plain talks on familiar subjects (1865). Költeményei Garnered sheaves cimmel jelentek meg (New-York 1873). Történelmi munkái is vannak: History of Western Massachusetts (1855, 2 kötet); Life of Abraham Lincoln (1865), melyből több mint 100.000 példány kelt el. Összes művei 14 kötetben jelentek meg (New-York 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon