tágabb értelemben a németalföldi királyságot, vagyis a
Németalföldet értik rajta; szorosabb értelemben azoknak Ény-i része a
Maas-torkolat D-i ága, és a Zuyder-tó közt. Két tartományra oszlik: Észak-H.-ra
(Noord-Holland) és Dél-H.-ra (Zuid-Holland). Amaz az Északi-tenger, a Zuyder-tó
és Utrecht között fekszik, magában foglalja az egykori Ny.-Frizföldet,
Wasserlandot, Kennemerland egy részét és Goolindot. Területe 2770 km2,
877.896 lak., Haarlem fővárossal. Dél-H. Észak-H.-val, Gelderlanddal,
Utrechttel, Észak-Brabanttal és Zeelanddal határos; magában foglalja a
Rajna-földet, Ysselmonde, Rozenburg szigeteket, Voorne, Beyerland, Stryen,
Overflakkee és Goeree nevü vidékeket. Területe 3022 km2, 1.002.144
lak., Hága fővárossal. H. neve a történelemben csak a X. sz.-ban fordul elő
922. Dietrich H.-i gróf Egmondot és a hozzá tartozó birtokokat Együgyü
Károlytól ajándékba kapja. Ő és utódjai lassan meghódították a Zuydar-tó
környékén lakó népeket; csak a Ny-i frizek tudtak hosszu ideig a H. grófjainak
ellenállani és miután meghódíttattak is, még gyakran föllázadtak H. grófjai
ellen. II. Vilmost 1247. a németek egy része királyukul választotta, de általános
elismerésre köztük szert tenni nem tudott. Unokájának, II. Jánosnak halála után
1299. H.-t Vilmos király nővérének fia, Avesnes János, Hennegau grófja nyerte
el és igy Hennegau is egyesíttetett Hollandiával. Unokájának, III. Vilmosnak
sikerült az utrechti püspökséget fenhatósága alá hajtani, IV. Vilmosnak
halálával 1345. a hennegaui férfiág kihalt és igy H. Bajor Lajos nejére,
Margitra szállott örökségképen. Ennek fia, V. Vilmos volt a bajor házból az
első H.-i gróf, aki, mivel özvegy anyjának a kettőjük közt kötött szerződés
értelmében Hennegaut átengedni nem akarta, polgárháborunak vált okozójává;
ebben Vilmos hivei maradtak a győztesek. Utóda 1389. fitestvére, Albert bajor
herceg és ennek utóda VI. Vilmos lett. VI. Vilmos halála előtt 1417. leányát, Jacquelinet,
János brabanti herceg nejét tette örökösévé. Jaxqueline, aki férjétől elvált,
hiába igyekezett H.-t tőle elfoglalni, a brabanti herceg annak birtokában
megmaradt és midőn ez 1424. megmérgeztetett, H. 1424. magybátyjára, Burgundi
Fülöpre szállott. Azóta Burgundia sorsában osztozott. L. Burgundia és
Németalföld.
Forrás: Pallas Nagylexikon