Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hollandia... ----

Magyar Magyar Német Német
Hollandia Holland

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hollandia

tágabb értelemben a németalföldi királyságot, vagyis a Németalföldet értik rajta; szorosabb értelemben azoknak Ény-i része a Maas-torkolat D-i ága, és a Zuyder-tó közt. Két tartományra oszlik: Észak-H.-ra (Noord-Holland) és Dél-H.-ra (Zuid-Holland). Amaz az Északi-tenger, a Zuyder-tó és Utrecht között fekszik, magában foglalja az egykori Ny.-Frizföldet, Wasserlandot, Kennemerland egy részét és Goolindot. Területe 2770 km2, 877.896 lak., Haarlem fővárossal. Dél-H. Észak-H.-val, Gelderlanddal, Utrechttel, Észak-Brabanttal és Zeelanddal határos; magában foglalja a Rajna-földet, Ysselmonde, Rozenburg szigeteket, Voorne, Beyerland, Stryen, Overflakkee és Goeree nevü vidékeket. Területe 3022 km2, 1.002.144 lak., Hága fővárossal. H. neve a történelemben csak a X. sz.-ban fordul elő 922. Dietrich H.-i gróf Egmondot és a hozzá tartozó birtokokat Együgyü Károlytól ajándékba kapja. Ő és utódjai lassan meghódították a Zuydar-tó környékén lakó népeket; csak a Ny-i frizek tudtak hosszu ideig a H. grófjainak ellenállani és miután meghódíttattak is, még gyakran föllázadtak H. grófjai ellen. II. Vilmost 1247. a németek egy része királyukul választotta, de általános elismerésre köztük szert tenni nem tudott. Unokájának, II. Jánosnak halála után 1299. H.-t Vilmos király nővérének fia, Avesnes János, Hennegau grófja nyerte el és igy Hennegau is egyesíttetett Hollandiával. Unokájának, III. Vilmosnak sikerült az utrechti püspökséget fenhatósága alá hajtani, IV. Vilmosnak halálával 1345. a hennegaui férfiág kihalt és igy H. Bajor Lajos nejére, Margitra szállott örökségképen. Ennek fia, V. Vilmos volt a bajor házból az első H.-i gróf, aki, mivel özvegy anyjának a kettőjük közt kötött szerződés értelmében Hennegaut átengedni nem akarta, polgárháborunak vált okozójává; ebben Vilmos hivei maradtak a győztesek. Utóda 1389. fitestvére, Albert bajor herceg és ennek utóda VI. Vilmos lett. VI. Vilmos halála előtt 1417. leányát, Jacquelinet, János brabanti herceg nejét tette örökösévé. Jaxqueline, aki férjétől elvált, hiába igyekezett H.-t tőle elfoglalni, a brabanti herceg annak birtokában megmaradt és midőn ez 1424. megmérgeztetett, H. 1424. magybátyjára, Burgundi Fülöpre szállott. Azóta Burgundia sorsában osztozott. L. Burgundia és Németalföld.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is