Holly
János, tót költő, szül. Bur-Szt.-Miklóson (Pozsony).
Iskoláit Szakolcán és Pozsonyban, a teologiát a nagyszombati szemináriumban
végezte. 1814-től 1843-ig Modunicán (Nyitra várm.) volt r. kat. lelkész. Ez
évben tüzvész okozta sebei miatt alkalmatlanná válván teendői végzésére,
nyugalomba lépett s Jókőn huzta meg magát egyik lelkésztársánál 1849-ben
bekövetkezett haláláig. A költészettel már mint káplán foglalkozott s
szorgalommal fordítgatta a latin klasszikusokat s ezekből szerette meg a
méretes verseket, melyekkel csaknem egyedül áll a tót irodalomban. Művei,
melyek a Bernolák-féle irodalmi nyelven vannak irva, a következők: Rozli?ne
basne hridinské, elegiacké a lyrické z Virgilia, Theokrita, Homera, Ovidia,
Tyrtea a Horaca (különböző hősi, elegikus és lyrai dalok a megnevezett iróktól,
Nagyszombat 1824). Két évvel később ugyanott: Virgilova Eneida; Svatopluk
(hősköltemény 12 énekben, u. o. 1833); Cyrillo Methodiada (hősköltemény 6
énekben, Buda 1835). Apróbb költeményei elszórtan jelentek meg. Halála után
Viktorin J. rendezte sajtó alá összegyüjtött költeményeit e cim alatt: Jána
Holliho Spisy Basnické (Pest 1863). Egy korábbi gyüjtemény Pesten jelent meg
1841-43. a Hamulják szervezte tót irodalmi részvénytársaság kiadásában.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|