Holly

János, tót költő, szül. Bur-Szt.-Miklóson (Pozsony). Iskoláit Szakolcán és Pozsonyban, a teologiát a nagyszombati szemináriumban végezte. 1814-től 1843-ig Modunicán (Nyitra várm.) volt r. kat. lelkész. Ez évben tüzvész okozta sebei miatt alkalmatlanná válván teendői végzésére, nyugalomba lépett s Jókőn huzta meg magát egyik lelkésztársánál 1849-ben bekövetkezett haláláig. A költészettel már mint káplán foglalkozott s szorgalommal fordítgatta a latin klasszikusokat s ezekből szerette meg a méretes verseket, melyekkel csaknem egyedül áll a tót irodalomban. Művei, melyek a Bernolák-féle irodalmi nyelven vannak irva, a következők: Rozli?ne basne hridinské, elegiacké a lyrické z Virgilia, Theokrita, Homera, Ovidia, Tyrtea a Horaca (különböző hősi, elegikus és lyrai dalok a megnevezett iróktól, Nagyszombat 1824). Két évvel később ugyanott: Virgilova Eneida; Svatopluk (hősköltemény 12 énekben, u. o. 1833); Cyrillo Methodiada (hősköltemény 6 énekben, Buda 1835). Apróbb költeményei elszórtan jelentek meg. Halála után Viktorin J. rendezte sajtó alá összegyüjtött költeményeit e cim alatt: Jána Holliho Spisy Basnické (Pest 1863). Egy korábbi gyüjtemény Pesten jelent meg 1841-43. a Hamulják szervezte tót irodalmi részvénytársaság kiadásában.

Forrás: Pallas Nagylexikon