Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Holstein... ----

Magyar Magyar Német Német
Holstein... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Holstein

egykori tartomány az Eider, az Északi-tenger, a Hamburgi terület, Mecklenburg, Oldenburg és a Keleti-tenger közt (Fehmarn szigetet is beleszámítva) 8480 km2 területtel; jelenleg Slezvig-Holstein porosz tartománynak része. Lauenburg nevü járása 1876-ig külön hercegség volt. H.-ban Nagy Károly idejében stormarii, holsati, ditmarsi és vagri nevü néptörzsek laktak; az első 3 germán, a 4. szláv néptörzs volt. Nagy Károly a szászokat leigázván, ezen népeket is meghódította, de a vagri törzs lakóhelyét az obotrita szláv törzsnek engedte át, a másik 3-nak lakóhelyét pedig frank uralom alá vetette. Későbben e föld a szász hercegségnek volt alkotó része. Lothár császár 1110. H.-t és Stormarnt grófságra emelte és I. schauenburgi Adolfnak adta. II. Adolf (1128-1164) Vagriát is meghódította. III. Adolf (megh. 1225.) pedig rövid időre a ditmarsok földjét is megszerezte magának, de a dánokkal való küzdelemben fogságba esett és H. mintegy 20 évig II. Valdemárnak, a dánok királyának birtokában maradt, de 1224. IV. Adolf atyai örökségét ismét visszanyerte és az 1227 jul. 21-iki bornhövedi csatában meg is védte; csakis a ditmarsok földje került vissza a brémai érsekséghez. Fehmarn sziget, amelyet 1248. a dánok hódítottak meg, csak 1326. jutott vissza a H.-i grófok birtokába. IV. Adolf volt az első, aki birtokait fiai közt megosztotta, leányát, Mechthildet pedig Abel slezvigi hercegnek adta nőül és igy megszerezte a jogot, hogy udódai a slezvigi hercegi család kihalta után Slezviget is elnyerjék, ami 1375. meg is történt és amit Margit dán királynő a nyborgi szerződésben el is ismert. L. még Slezvig.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is