Hólyaghuzó szerek

v. bőrvörösítők (epispastica vesicantia); külső használatra szánt izgató gyógyszerek, amelyek a bőrön alkalmazva behatásuk ideje szerint a gyuladásnak kisebb-nagyobb fokát idézik elő; rövid használatkor csak vörösséget, hosszabb használat után pedig fájdalmak közt hólyagképződést, sőt kiterjedt gennyedést is. Rendesen olyankor alkalmazzák, mikor egy mélyebben fekvő (a koponya belsejében, a mell- és hasüregben levő) szervnek a gyuladását és bővérüségét akarjuk csökkenteni azáltal, hogy fölös vértartalmát a felület, a bőr felé vonjuk el. Leggyakrabban használt ilyen szerek a mustárpapir és a kőrisbogártapasz, melyek izületek fájdalmassága, idegzsábák ellen, továbbá gyuladásból eredett termékek, folyadékkiszivárgások felszivására is sikeresen használhatók.

Forrás: Pallas Nagylexikon