Hólyagos kiütés

heveny kiütéses betegség az állatok nemzőrészein, melynek folyamán a külső nemzőrészeken sárgás, tiszta folyadékkal telt hólyagok, majd ezek felpattanása után fekélyes fekélyek képződnek, melyek nemsokára nyom nélkül gyógyulnak. A kiütés fejlődését mérsékelt láz, izgatottság és a beteg részek duzzadása kiséri. A betegség iránt, mely a párzás közvetítésével szokott a tenyészállatok közt terjedni, legfogékonyabbak a szarvasmarhák és a lovak, sokkal kevésbé a juhok, kecskék s a sertések; a betegséggel foglalkozó emberek kezein némelykor szintén fejlődik hasonló mulékony kiütés. A betegség minden kezelés, csak egyszerü tisztántartás mellett is majd mindig gyógyul; a gyógyulást sietteti a beteg részeknek timsós, ecetes, rézgálicos vagy kreolinos vizzel való mosogatása. Az 1888. VII. t.-c. 95. §-a értelmében hivatalból jelentendő betegség és fellépése esetén teljes megszüntéig a fedeztetés betiltandó.

Forrás: Pallas Nagylexikon