Hólyagos meduzák

a hidromeduzák osztályának egyik rendje az ürbelüek állatköréből. Valamennyien szabadon usznak s részint polipoid, részint hidroid egyéneknek telepei, amely egyének közül az előbbeniek rendesen rablófonalakat viselnek és a táplálkozást végezik, az utóbbiak ellenben a helyváltoztatást eszközlik és szaporítanak. Minden egyes, különböző egyén az egész telepen csupán a szerv szerepét játsza s egymással faalakulag függenek össze; valamennyien egy közös központi, csőforma tengelyegyénen ülnek, amelynek felső végén, mint külön egyén, egy levegővel telt hólyagforma meduzoidegyén ül, mely az egész telepnek függőleges helyzetét szabályozza s az uszást, lebegést biztosítja; ha ellenben a levegőt magából kiszorítja, a telep alámerülését idézi elő. A törzs, vagy tengelyegyén egy hidroid, melynek belsejében csatorna vonul végig, amely azonban emésztést nem végez, hanem csupán a tápláléknak tovaszállítására szolgál. Az emésztést a tengelyegyén csatornajáratával összefüggő hidroidegyének végezik, az u. n. evőegyének. Az evőegyének rablófonalakkal fegyverzettek, melyeknek segélyével a zsákmányt megmérgezik és megragadják. A megemésztett táplálék az evőegyénekből a tengelyegyén csatornájába jut s innen nyerik táplálékukat a többi egyének. A helyváltoztatást medusoid, harangforma egyének végzik, az u. n. uszóegyének, amelyek mindig a telep s illetőleg a tengelyegyén felső végén sorakoznak; ezek lüktetnek és lüktetés közben vizet vesznek fel, meg szorítanak ki magukból, s igy eredményezik az egész telep helyváltoztatását is. A telep alsó részén is találunk meduzoid-egyéneket; ezek a szaporítás szerveit reprezentálják s e miatt ivaregyéneknek neveztetnek. Egyes telepeken találunk oly hydroidegyéneket is, amelyek levélformát öltöttek magukra, s az ivaregyének oltalmazására, eltakarására szolgálnak s ezeket főegyéneknek nevezik. Szaporodásuk ivaros uton történik, s az egész telep tulajdonképen egy petéből fejlődik, de az egyes egyének sarjadzás, bimbódzás utján keletkeznek. Valamennyien tengeriek s különösen a forróövi tengereket lakják; ez időszerint mintegy 100 élőfajuk ismeretes s ezek 25 nemhez tartoznak. Négy alrendre osztatnak: Discoideae, Physaliae, Physophorae és Calycophorae s ezekből keretén belül összesen 10 családot különböztetnek meg. A Discoideoe alrend törzse korongforma, a más háromé többé-kevésbé megnyult. A Physalidák törzse hólyagformán felfujt, majdnem vizszintes állásu, lebegőhólyagja igen terjedelmes, uszó- és fedőegyéneik nincsenek. A Physophoridák törzse függélyes, lebegőegyénük palackforma. A Calycophoráknak levegőegyénük nincs.

Forrás: Pallas Nagylexikon