Hőmérő

Vagy hévmérő, olyan eszköz, amellyel a testek hőmérsékét lehet meghatározni. E célra a melegnek azon hatását használjuk, hogy a testek térfogatát nagyobbítja, hogy azok a meleg behatása alatt kitágulnak. Ha olyan anyaggal rendelkezünk, mely legalább bizonyos határok között egyenletesen tágul, tehát ugy, hogy térfogata mindig ugyanannyival nagyobbodik, ha ugyanannyi meleget vesz fel, akkor ezen anyag tágulásából a meleg fokára lehet következtetni.

Ily anyagok: a kéneső, borszesz (petroleum is) és főleg a gázok. Ez utóbbiak egyenletes kiterjedése biztosítja a legpontosabb H.-t. A közönséges kéneső- v. borszesz-H.-k vékony üvegcsőből állanak, mely alul hengeres edénnyé v. golyóvá tágul. A kénesőnek teljesen tisztának és légmentesnek kell lennie, a csőnek mindenütt egyenlő tágasságunak és a kéneső fölött teljesen üresnek, légmentesnek. Ez utóbbi körülményt arról lehet felismerni, hogy a kéneső a cső legvégeig hatol, ha a hőmérőt megfordítjuk. A meleg különböző fokainak meghatározása végett a H.-t skálával (léptékkel) látják el, melynek először két alappontját kell megjelölni. E pontok a fagypont és a forrpont. Az elsőt ugy nyerik, hogy az elkészített hőmérőt olvadó jég közé teszik. A kéneső a csőben leszáll és bizonyos pontnál megállapodik; ezen pontot, mint a hőmérő fagypontját, megjelölik. A forrpont meghatározása végett a H.-t forró viz gőzébe függesztik s addig hagyják ott, mig a felszálló kénesőoszlop ismét meg nem állapodik. Ezen pont a forrpont. Mivel a viz kisebb légnyomásnál hamarább forr, nagyobbnál később, a forrpontot 760 mm.-nyi (normális) légnyomásra vonatkoztatják.

A fagy- és forrpont közötti csőrészt Réaumur szerint 80, Celsius szerint 100, Fahrenheit szerint 180 egyenlő részre osztják s egy-egy ilyen részt neveznek foknak (°). Réaumur és Celsius a fagypontot 0°-al jelöli, Fahrenheit ellenben 32/-al. Tehát a Réaumur szerint beosztott hőmérőn a forrpont 80°-al, a Celsius szerintin 100/-al, Fahrenheitén 212°-al van jelölve. A fagypont fölötti fokokat + jellel szokás jelölni, a fagypont alattiakat - jellel. A háromféle fok könnyen fejezhető ki egymás által.

Megjegyzendő, hogy idővel a fagypont némileg változhatik. Célszerü tehát a fagypontot ujra meghatározni és a skálákat e szerint módosítani. A kénesőoszlop emelkedése a hő következtében annál jelentékenyebb, mennél nagyobb az edény a cső keresztmetszetéhez képest. A kéneső-H.-t sokszor 100 °C.-on tul is ellátják a skála folytatásával, szintugy a fagypont alatt is. Megbizhatósága azonban csak a 0° és 100° közötti hőmérsékekre terjed. A fagypont alatt a kéneső-H.-t csak körülbelül 35°-ig lehet használni, mert a kéneső -39 °C.-nál megfagy; ezért nagyobb hideg mérésére alkohol-H.-t használnak, mely hasonlóképen készül, mint a kéneső-H.

Forrás: Pallas Nagylexikon