Homok
különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemü
törmelése, melyet rendesen a viz, jég vagy szél messze elhordott eredeti
képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott. A szemek nagysága szerint van
durva szemü és finom szemü H. Egyike a legfinomabb szemü és nálunk az Alföldön
igen fontos szerepet játszó H..-nak a futó-H. (l. o.). A H. anyaga igen sokféle
lehet, de mivelhogy a quarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a
legfontosabb szerepet játsza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a
törmelékek között a leggyakoribb és igy a H.-nak is legközönségesebb anyaga a
quarc. Az anyag szerint szokás a H.-ot megkülönböztetni: quarc-H., ritkán
egészen tiszta quarc-szemek tömege, rendesen van 2-20 % egyéb ásványi törmelék
is, nevezetesen csillámföldpát, mész; mész-H., csillámos H., sok
csillámtartalmával; dolomit-H., glaukonit-H., glaukonit-H., glaukonit-szemek
keveréke quarc-cal; magnetit-H., tulnyomóan titántartalmu magnetit-szemek
keverve quarc-, csillám-, angit-, olivin-szemekkel; arkoze-H., gazdag
földpáttartalommal. A H.-szemek rendesen gömbölyödettek, néha szögletesek,
ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok. A közönséges
H.-tól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig H.-kövek
elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni H., mely csupa apró
lávatörmelékek vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeinek tömege és
rendesen csakis működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas
lerakodásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kraterből szóródott ki és a
levegőből rakódott le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni H. a
vulkáni hamu (l. Vulkanizmus). A H. rendesen az alluvialis, diluvialis és még a
harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményü; ritkán
azonban régebb koru rétegeknek is alkotja anyagát, p. a
kréta-szisztémabelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|