Homokóra
az időmérés legrégibb eszköze, mely állítólag a régi
khinaiaknál is ismeretes volt. A H. két, lehetőleg egyforma nagyságu, kúpalaku
edényből áll, melyeknek lyukas csúcsai egymáshoz vannak illesztve. A felső
edényt bizonyos mennyiségü homokkal töltik meg, mely aztán bizonyos idő alatt a
nyiláson át az alsó edénybe folyik; ha a felső edény megürült, a H.-t
megfordítják, hogy ismét a homokkal telt edény áll felül. A H.-t még a XVII.
sz.-ban Rivaltus csillagászati megfigyeléseknél használta; jelenleg csak
imitt-amott falusi templomokban találhatni H.-t, melyet régente a szószékre
állítottak fel, hogy a pap meghatározhassa prédikációjának időtartamát. A török
vándorcigányoknál ilyen H. manapság is használatban van. A H. az idő és a halál
attributuma; ezt rendesen csontváznak ábrázolják, mely H.-t visel kezében vagy
fején. A H.-t a hajó sebességének mérésénél, a mérőorso kivetésénél használják.
Rendesen kétféle H. van a hajón, egy olyan, melynél a homoknak az egyik
üvegtölcsérből a másikba való átömlése egy fél percig és a másiknál egy negyed
percig tart.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|