Honi iparvédegylet

az az egyesület, melyet 1844. a Kossuth Lajos által létesített magyar iparegyesület a hazai ipar védelmére alapított. Magát az iparegyesületet Kossuth 1841. alapította, melynek eszméje a börtönben született, melyre őt a pozsonyi országgyülés berekesztése után a kényuralom elitélte. 1841 szept. 11. tartott gyülésében mondta ki az iparegyesület választmánya a védegylet alakítását, mely kötelezővé tette tagjaira nézve, hogy mindazon szükségleteket, melyeket a hazai termelés, gyáripar- és mesterségek termékeiből fedezni lehet, mindaddig, mig ezek kaphatók, csak ezekből és csak ezekkel fogják fedezni. A Pesten szervezett központi egyesület mellett azzal szerves összefüggésben lévő vidéki fiókegyesületeket is alapítottak. A H. első közgyülése 1845 nov. 17. volt Pest vm. disztermében 138 vidéki fiókegylet részvéte mellett. A H. hatása alatt igen sok tekintélyes ipartelep létesült hazánkban, az akkori feljegyzések szerint 95 csak 1845. Még nagyobb volt az eredmény 1846, mikor Kossuth Lajos ismét nagy tevékenységet fejtett ki, minek elismeréseül a H. gr. Teleky László indítványára őt az egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta. A H. hatása alatt alakult 1 millió pengő frt alaptőkével egy gyáralapító részvénytársaság, melynek alakuló közgyülésén - 1845 ápr. 13. - Deák Ferenc mondott nagy lelkesedést keltett beszédet. Ugyanezen gyülésen szavaztak meg 50 000 frtot egy vegyészeti-, 30 000 frtot egy vasműgyár- és 20 000 frtot egy festőgyár segélyezésére. Hat évi fennállás után azonban ezen nagyszabásu társadalmi alkotás megszünt; elsodorták az emlékezetes politikai mozgalmak.

Forrás: Pallas Nagylexikon