Honorius

pápák. 1. H. (I.), 625. foglalta el a pápai széket. Előmozdította az angolok megtérését s Edvin northumbriai király kérésére a yorki és canterbury püspökségeket érsekségekké emelte, 629. pedig rábirta az ireket, hogy a római egyházzal egy időben tartsák a husvétet. Az ő idejében támadt a monoteleták eretneksége, amely szerint Krisztusnak csak egy akarata lenne. H. ez ügyben Sergius konstantinápolyi patriárkához két levelet irt s bennök e kifejezésekre nézve: két akarat, két működés, hallgatást parancsolt. H. megh. 638. Halála után, a 680. tartott VI. egyetemes zsinaton H.-ra ama hallgatási parancs miatt kimondották az egyházi átkot. Ez azután sok védőiratra szolgáltatott alkalmat. - 2. H. (II.), 1124. lett pápa, miután korábbi megválasztatása után, ellenpápájával III. Celestinnel együtt lemondott. Lothar német királyt a wormsi egyezmény módosítására birta, Roger sziciliai grófra pedig Apuliát és Calabriát reáruházta. Megh. 1130. II. H. név alatt ellenpápa is fordul elő. 1061. Baselben a császár pártja II. Sándor megválasztását elvetette és Cadalous Péter parmai püspököt választotta meg II. H. néven. A mantovai zsinat 1067-ben letette ugyan, de ez azért nem mondott le. Megh. 1072. - 3. H. (III.), előbb Sabelli Cencio 1216. választatott meg. A keresztes hadak ujból való felvételén kivül, auxerrei Pétert keleti latin császárrá koronázta; II. Henrik angol királyt a hűségi eskü után oltalmába vette, később azonban, midőn Bergaria és Izabella királynők jogait sértette, erélyesen lépett fel ellene; a ferenciek és domonkosok kolduló szerzetét pedig megerősítette. Megh. 1227. - 4. H. (IV.), előbb Sabelli Jakab biboros, 1285. foglalta el a pápai trónt. 1286. Alfonzót és Jakabot, arragoniai Péter fiait kiközösítette, mert Sziciliát nem akarták Anjou Károlynak átengedni. IV. László magyar királyt intette, hogy elüzött nejét vegye vissza, pogány szokásairól pedig mondjon le. A párisi egyetemen az ő sürgetésére állították fel a keleti nyelvek tanszékét. Végre megerősítette a karmelita szerzetes-rendet. Megh. 1287.

Forrás: Pallas Nagylexikon