Honthorst
Gerard van, hollandi festő, szül. Utrechtben 1590 nov. 4.,
megh. u. o. 1654 ápr. 27. Bloemaert tanítványa volt és 1637. Hágában telepedett
le. Frigyes Henrik, majd II. Vilmos herceg udvari festője lett és különösen
arcképfestéssel szép vagyont szerzett magának. Főleg Caravaggio hatása alatt
áll; az ábrázolt jeleneteket rendesen sötétbe, gyertyavilágításba helyezi.
Azért nevezték el az olaszok Gherardo dalle notte-nek. Körülbelül 150
festményét ismerjük. Különösen említendők: vallásos tárgyu képei közül Krisztus
Pilátus előtt, Sutherland herceg gyüjteményében Londonban, a szt. pétervári
Eremitageban, a bécsi muzeumban, a párisi Louvreban; Ézsau eladja
elsőszülöttségi jogát (berlini muzeum); genreképei közül: A fogorvos (Drezda),
A tékozló fiu (München, képtár), A vidám muzsikus (Amsterdam, országos muzeum),
A vacsora (Firenze, Uffizi képtár); mitologiai tárgyu képei közül: Szilén
(Páris, Louvre), Ceres keresi leányát Proserpinát (München, képtár). Különösen
sikerült a Seneca halála (Utrecht). A budapest országos képtárban elég jól
képviseli a Cimon és Pero c. kép (369. sz.), de még inkább a Példabeszéd a
talentomról (359. sz.), mely első pillantásra Caravaggióra emlékeztet. - Öccse,
H. Vilmos, szül. Utrechtben 1604., megh. u. o. 1666., Bloemaertnak és bátyjának
tanítványa; 1646-64. udvari festő volt Berlinben. Képmásai a párisi Louvreban,
az amsterdami országos muzeumban, az utrechti, a schwerini és a bécsi muzeumban
még hidegebbek, szárazabbak, mint azok, melyeket bátyja festett.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|