Honthorst

Gerard van, hollandi festő, szül. Utrechtben 1590 nov. 4., megh. u. o. 1654 ápr. 27. Bloemaert tanítványa volt és 1637. Hágában telepedett le. Frigyes Henrik, majd II. Vilmos herceg udvari festője lett és különösen arcképfestéssel szép vagyont szerzett magának. Főleg Caravaggio hatása alatt áll; az ábrázolt jeleneteket rendesen sötétbe, gyertyavilágításba helyezi. Azért nevezték el az olaszok Gherardo dalle notte-nek. Körülbelül 150 festményét ismerjük. Különösen említendők: vallásos tárgyu képei közül Krisztus Pilátus előtt, Sutherland herceg gyüjteményében Londonban, a szt. pétervári Eremitageban, a bécsi muzeumban, a párisi Louvreban; Ézsau eladja elsőszülöttségi jogát (berlini muzeum); genreképei közül: A fogorvos (Drezda), A tékozló fiu (München, képtár), A vidám muzsikus (Amsterdam, országos muzeum), A vacsora (Firenze, Uffizi képtár); mitologiai tárgyu képei közül: Szilén (Páris, Louvre), Ceres keresi leányát Proserpinát (München, képtár). Különösen sikerült a Seneca halála (Utrecht). A budapest országos képtárban elég jól képviseli a Cimon és Pero c. kép (369. sz.), de még inkább a Példabeszéd a talentomról (359. sz.), mely első pillantásra Caravaggióra emlékeztet. - Öccse, H. Vilmos, szül. Utrechtben 1604., megh. u. o. 1666., Bloemaertnak és bátyjának tanítványa; 1646-64. udvari festő volt Berlinben. Képmásai a párisi Louvreban, az amsterdami országos muzeumban, az utrechti, a schwerini és a bécsi muzeumban még hidegebbek, szárazabbak, mint azok, melyeket bátyja festett.

Forrás: Pallas Nagylexikon