Honvédelmi bizottmány

1848 szept. 21-ikétől 1849 máj. 2-ikáig állott fenn. István nádornak Magyarországról való eltávozása után alakíttatott abból a célból, hogy a kormánynak segédkezet nyujtson az ország területi épségére, független önállására, szabadságára való felügyeletben s addig, mig Batthyany gr. miniszterelnök Bécsben lesz, vele összeköttetésben, sőt részben helyette az ország védelméről gondoskodjék. Tagjait - szám szerint hatot - az országgyülés a képviselők közül választotta, kikhez később ujabb hat tag választatott. Ekkor a következő férfiakból állott: Szemere Bertalan, Mészáros Lázár, Nyáry Pál, br. Jósika Miklós, id. Pázmándy Dénes, br. Perényi Zsigmond, id. gr. Esterházy Mihály, gr. PÁlffy János, Patay József, Semssich Pongrác, Madarász László, Sembery Imre. Intézkedési köre mindinkább szélesbült s 1848 okt. 8. az ország kormányzásával is megbizatott; ez időtől kezdve elnöke Kossuth Lajos volt. A Szemere Bertalan által alakított minisztérium 1849 máj. 2. oszlatta fel. Történetét megirta Szeremlei S., A honvédelmi bizottmány keletkezése (Pest 1864).

Forrás: Pallas Nagylexikon