Hooft

Péter Corneliszoon, holland történetiró és költő, szül. Amsterdamban 1581 márc. 16., megh. Hágában 1647 máj. 11. Sokat foglalkozott a klasszikusokkal és több izben tett tanulmányutakat Olaszországban. A történetirásban Tacitus volt a mintaképe, akit hollandra is lefordított (kiadta Brandt 1684); egyéb művei: Het leven van Koning Hendrik IV. (Amsterdam 1626-1652); Nederlandsche historien (2 köt., u. o. 1642-1654; ujabban 5 köt., Gröningen 1843-48), mely legbecsesebb munkája s 1556-1587. terjed. Mint költő leginkább a szerelmi lira terén tünt ki. Költeményei és mintaszerü levelei több izben jelentek meg (Amsterdam). Drámái közül nevezetesebbek: Baeto és Gheraert van Velzen c. tragédiái és Warenar c. vigjátéka, továbbá Granida c. pásztor-darabja (Zwolle 1890). V. ö. M. de Vries, P. C. Hooft a De Gids-ban (1843).

Forrás: Pallas Nagylexikon