Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hooke... ----

Magyar Magyar Német Német
Hooke... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hooke

(ejtsd: húk) Róbert, angol fizikus, szül. Freshwaterban (Wight-sziget) 1655 jul. 18., megh. Londonban 1703 márc. 3. A Westminster-iskolában, majd 1653. az oxfordi Christ-Church-college-ben tanult. Korán kitünt találékony szellemével. 1658. feltalálta a rugónak, mint szabályozónak alkalmazását a zsebórákban, vagyis az u. n. ketyegőt. Mivel Huygens épp ez időtájt jutott ugyanerre a gondolatra, H. majdnem megfosztatott a feltalálás dicsőségéről. 1662. Curator of Experiments to the Royal Society lett, 1664. pedig londonban a Graham College-en a geometria tanárává nevezték ki; emellett a Sir Cutlertől alapított előadásokat is tartotta. A Royal Societynek tagja, 1678-tól kezdve pedig titkára volt. H. legnagyobb érdeme, hogy az általános nehézkedés elméletének terén Newton közvetlen elődje. Igen nevezetes eredményeket ért a fénytan terén is. Nevezetesebb iratai a következők: Micrographia or philosophical description of minute bodies (London 1665); An attempt to prove the motion of the earth (London 1674); Animadversions to the first part of the Machina coelestis of the deservedly famous astronomer Joh. Hevelius etc. (u. o. 1674); A description of helioscopes and some other instruments (u. o. 1675); Lectures and collections (Üstökösökről és a mikroszkópokról); Posthumous works (u. o. 1705). Számos értekezése a londoni akadémia évkönyviben. V. ö. Ward, Lives of the Gresham professors (London 1740).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is