Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hoor... ----

Magyar Magyar Német Német
Hoor... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hoor

1. Károly, orvostanár, szül. Budapesten 1858 jul. 16. Az orvosi tanfolyamot a budapesti tudományegyetemen végezte és 1884. nyert doktori oklevelet. 1884-85. Grazban Boryziekiewicz, 1885-87. Bécsben Fuchs mellett foglalkozott a szemészettel, 1887. soron kivül ezredorvossá léptettetvén elő, a budapesti XVII. sz. helyőrségi kórházban a szemészeti osztály vezetését vette át. 1890-ben a budapesti tudományegyetemen a szem fénytörési és alkalmazkodási rendellenességei tanából magántanárrá habilitálták. 1894 aug. 21. a kolozsvári tudományos egyetemen a szemészet ny. rendes tanárává nevezték ki. Főbb művei: Gemeinfassliche Darstellung der Refractions-Anomalien (koszoruzott pályamunka); A skiaskopia; A szem fénytörési és alkalmazkodási rendellenességei (Budapest 1892); A szemvizsgálás módjai; Szemészeti műtéttan (u. o. 1893). Prophylaxe und Beseitigung des Trachoms in der österreichisch-ungarischen Armee (Bécs 1893). Erfahrungen stb.

2. H. Mór (Tempis), elektrotechnikus, született Nagyszebenben 1867. Középiskolai tanulmányait Aradon, főiskolai tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. Első önálló dolgozata a bécsi cs. tud. akadémia Közlönyében jelent meg 1888. s ennek alapján engedte meg az egyetemi tanács, hogy már 1889 tavaszán jelentkezhessék a doktori vizsgákra. 1889. nyerte el a bölcsészetdoktori oklevelet, majd három havi tanulmányut után Budapesten a Ganz és Társa részvény-társulat elektro-technikai osztályába lépett be mint mérnök, hol ez ideig szakadatlanul működik. 1894. magántanári képesítést nyert elektrotechnikából a kir. József-műegyetemen. 1893. nevezte ki a kereskedelmi miniszter a milleniumi bizottság IX. csoportjába előadónak (tuid. műszerek és mérőeszközök), majd 1894. csoportbiztosnak. Irodalmi munkássága az elméleti és kisérleti elektrotechnikának különféle fejezetére terjed; dolgozatai a bécsi akadémia közlönyében, a mathematikai és fizikai társulat, valamint a mérnök-egylet közlönyében jelentek meg: Über den Einfluss des ultravioletten Lichtes auf negativ elektrisch geladene Conduktoren (Wiener Ber. XCVII. A II. a Juli 1888); Über den Einfluss des ultraviloetten Lichtes auf elektrische Ladungen und Entladungen (Exners Repertoir 1889); Az elektromos kondenzátor és gyakori alkalmazása (Mérnökegyl. Közlöny XXVII., IV. füzet 1893); A villámhárítókról (Mérnökegyl. Közl. XXVIII. 1894). 1892. jelent meg a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvkiadó vállalatának kiadásában: Az elektromosság és mágnesség elmélete, majd 1894. Elektromos mérések és mérőeszközök c. két nagyobbszabásu munkája. A hirlapokban megjelent néhány zenetörténelmi és zenefiziologiai cikke. E lexikon elektrotechnikai cikkeit irja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is