Horhy

Mihály (horhi), gazda, a reformáció korában szerepet vitt Horhi Juhász nemzetség ivadéka, sz. Dicskén (Nyitra) 1780 szept. 24., megh. Pesten 1856 február 5. Atyja Elek, főszolgabiró. Iskoláit Nyitrán, Pozsonyban, Bécsben végezte. Itt ismerkedett meg gr. Zichy Istvánnal, ki őt előbb maga mellett titkárul, majd 1805., alig 25 éves korában, palotai és csicsói uradalmi kormányzására alkalmazta. Palotán irta meg kéziratban hátrahagyott, s a zirci apátság könyvtárában levő Flora Bakonyiensis jeles füvészeti munkáját. 1816-ban gróf Esterházy János veszprémi főispán jószágainak igazgatására is felhivatott, s 1827. ez utóbbi gr. család összes magyarországi s erdélyi birtokainak teljhatalmu kormányzását is átvette, mely hivatalát kiváló szakértelemmel s tevékenységgel egész haláláig viselte. 1823-ban juhászati szempontból Németországban, különösen Szászországban s porosz Sziléziában tett utazást, mint pályatársa, a hires Klauzál Imre is, kinek viszonya gróf Károlyi Lajossal egészen hasonló volt. A 30-as s 40-es években számos külföldi gazdasági s füvészeti egyletnek tagja lett. Ez időben szervezte a hires jakabszállási és csillagmajori gazdaságokat Fehér vmegyében, s a hálás gr. Esterházy szerecsenyi pusztáján egy birtokrésszel s azzal jutalmazta, hogy végrendeleti végrehajtójává nevezte. A magy. gazdasági egylet 1848-iki nagygyülésén a földmivelési, 1851. pedig a gép- és műtani szakosztályok elnökévé választatott. 1843. a jakabszállási és csillagmajori gr. Esterházy-féle minta-gazdaságokat bérlői minőségben vette kezelése alá, s azokat a legszebb angol farmokhoz tette hasonlóvá. 1851-ben ujra beutazta Angliát, mezőgazdasági eszményképe hazáját s részt vett a Royal Agricult. Society kiállításán Windsorban, s onnét cséplő-, arató- stb. gépeket hozatott; 1855-ben ismételte utazását s jelen volt a carlislei kiállításon. A gazdaság és természet-tudományok körében rendkivül gazdag és becses könyvtárt gyüjtött, melynek nagy része unokájára, Schvarcz Gyulára szállott.

Forrás: Pallas Nagylexikon