Horn

1. Arvid Bernát gróf, svéd államférfiu, szül. Finnországban 1664., megh. 1742 ápr. 17. XII. Károly svéd királyt Lengyelországba követte, 1704. altábornagy lett. Mint diplomata is működött s kieszközölte Erős Ágost lengyel királynak a trónról való letételét. Stockholmban mint kancellárelnök nagy hatalma volt a közügyek intézésében s e minőségében a királyi fenhatóság ellenesévé lett s már XII. Károly életében Stockholmban résztvett egy uj alkotmány kidolgozásában s a király halála után a rendszerváltozás keresztülvitelében. 1720-1738. I. Frigyes alatt Svédország bel- és külügyi politikájának ő volt a vezetője s mint ilyen békés uton sokban előmozdította az ország jólétét, miért is Oxenstjernához hasonlították.

2. H. Ferenc Kristóf, német regényiró és irodalomtörténész, szül. Braunschweigban 1781 jul. 30., megh. 1837 jul. 19. Berlinben, hol 1809 óta élt. Előbb középiskolai tanár volt. Regényei közül a legismertebb: Der ewige Jude. Egyéb művei: Umrisse zur Geschichte und Kritik der schönen Literatur Deutschlands während d. Jahre 1790-1818. (1819, 2. kiad. 1821); Die Poesie u. Beredsamkeit der Deutschen von Luthers Zeit bis zur Gegenwart (1822-1829, 4 kötet); Shakespeares Schauspiele erläutert (1823-1831, 5 köt.). V. ö. Bernstein Karolina, F. H., ein biographisches Denkmal (1839).

3. H. Gusztáv Karlsson, Björneborg gróf, svéd hadvezér a 30 éves háboruban, szül. Uplandon, Örbyhus nevü helységben 1592., megh. Skarában 1567 máj. 10. Iskoláit Rostock, Jena és Tübingában elvégezvén, 1612. katonai szolgálatba lépett s ettől fogva Svédország minden háborujában szerepet vitt. Előbb az oroszok ellen harcolt, majd Gusztáv Adolf németországi hadjáratában, nevezetesen a 30 éves háboruban vett részt. 1631-ben a Breitenfeld melletti csatában a balszárnyat vezérelte. A Lützen melletti csatában (1632) a császáriak visszavert balszárnyát vette üldözőbe. A nördlingeni csatában a császáriak (1634) elfogták, de 1642. kicserélték. 1644. a dánok ellen küzdött és békekötésre szorította a dán királyt. Elvégre svéd birodalmi marsal, azután Livonia és Schonen kormányzója lett.

4. H. Henrik Vilmos, porosz tábornok, szül. Warmbrunnban 1762., megh. Münsterben 1829 okt. 31. Egész életét a katonai pályán töltötte; harcolt nevezetesen az 1812. orosz háboruban és az 1811-13-iki francia háboruban. Utoljára mint hadtestparancsnok működött Münsterben. Szókimondó, nyers modoru, egyébiránt népszerü katona volt. V. ö. Wellmann, Das Leben d. Generallieutenants H. W. v. H. (Berlin 1890).

5. H. Ottó, l. Bäuerle.

Forrás: Pallas Nagylexikon