Hortenzia

(növ., Hydrangea L., Hortensia Comm., kertéke Diószegiéknél), a Saxifragaceák fás alacsony, néha kissé kuszó növénye, 33 fajjal Ázsiában, Amerikában, meg a maláj szigeteken. Levele átellenes egyszerü, virágzata terjedelmes, szártetőző, sokmagu tokja hártyanemü. A Hydr. arborescens L. É.-amerikai, egy méter magas bokor, számos ágatlan szárral. Virágzata 10 cm. átmérőjü. Virága meglehetős apró, fehér, nálunk kertben diszlik. A Hydr. opuloides Lam. (H. Hortensia DC., H. hortensis Willd., Hortensia speciosa Pers., japánrózsa), általában ismert, soká virágzó disz. Hazája Japán és Khina. Egész 2 m. magas, virága fehér, piros v. kék, gyakran szennyespiros. A virágzat szélén levő virágok nagyobbak, ivartalanok és meddők, vagy az egész virágzat a labdarózsa módjára gömbölyödik és meddő. Enyhébb vidéken a szabadban is kitelel. Ennek a teljes, vagyis csak nagy és meddő virágu fajtáját 1788. hozták be s Commerson botanikus H.-nak nevezte Lapeaute Hortense asszony tiszteletére, aki férjét, Lapeaute csillagászt, Commersonnal a Bougainvillei expedicióban követte. Szimpla, vagyis termékeny alakja csak a legujabb időben került hozzánk. A kékvirágu fajtáját külön fajnak is tartják. Ez vasvitriolos földben (de nem mindég), néha meg magától is keletkezik, valamint akkor is, ha olyan vizzel öntözzük, amelyben sokáig ócska vas hevert. A Hydr. Thuberngii Sieb. levelével a japán teát főz, s jó izéről menyei teának hija. Nyárra kiültetik, télen fagymentes helyen tartják, Könnyü, de kövér földet, nyáron sok öntözést kiván, s nyári dugványokról üveg alatt szaporítják.

Forrás: Pallas Nagylexikon