Hospitium

(lat., franc. hospice). 1. Eredetileg a szerzetes kolostorok egyik épülete, mely a középkorban vendégfogadók hiányában az átutazó idegenek elszállásolására szolgált. Ez intézmény a fogadók létesülése folytán lassankint megszünt. Jelenleg H.-on lakatlan helyeken, kivált az Alpok szorosaiban emelt és a szerzetesek gondjaira bizott kisebb épületeket értenek, hol az eltévelyedettek segítségben részesülnek, az utasok pedig szállást és ellátást nyernek. A legnevezetesebb H.-ok a Nagy- és Kis-Szt.-Bernárd, Szt.-Gotthárd, Mont Cenis, Simplon és Grimsel hegyek szorosaiban vannak.

2. A német diákéletben H. alatt oly ivást értenek, melynél minden résztvevő sor szerint egy-egy dalt köteles énekelni.

Forrás: Pallas Nagylexikon