Hosszmérés
feladata megállapítani, hogy egy bizonyos egységül
választott hosszat egy másik lemérendő hosszon hányszor lehet egymásután
felrakni. Ma általánosan elfogadott hosszegység a Párisban elhelyezett
platina-rud két meghatározott jele közötti hossznak századrésze; neve
centiméter; utóbbi közel a föld negyed délkörének 1000 milliomod része. A cm.
százszorosa a méter. Nagyobb hosszak mérése tényleg ugy történik, hogy a
hosszegységet, vagy annak ismert sokszorosát, p. a mérőrudat a lemérendő
hosszuságon egymás után felrakjuk. Kisebb hosszak pontos lemérése ugy történik,
hogy a mérőrudon valamiféle szerkezetet éppen a lemérendő hosszusággal
eltolunk; az eltolható szerkezeten valamiféle jelet alkalmazunk, melynek
távolsága a mérőrud egy fix jeléből magán a mérőrudon leolvasható; ismerve az
eltolható szerkezeten levő jelnek előbb említett távolságát a kezdet- és
végállásban, megkapjuk a lemérendő hosszuságot. Ezen elven alapulnak a
katetometer, a komparator. Természetesen ugy is járhatunk el, hogy a mérőrudat
tolhatjuk el a lemérendő hosszal s a kezdet- és végállásban a rud mozgásában
részt nem vevő jelnek távolságát olvassuk le a rudon, a rud egy bizonyos
jelétől. E mérőrudnak csavaralakot adhatunk, mely esetben a csavar eltolódása
igen pontosan megállapítható. Ezen elven alapszik a csavarmikrometer, a
szferometer.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|