Hószem
v. hóbogyó (növ., Chiococca L.), a kávéfanemüeknek többnyire
felfutó cserjéje. Levele átellenes, tojásdad v. lándsás, sima melléklevele
széles; virága sárgásfehér, fürtös v. bogas, gyümölcse apró, többnyire fehér,
csonthéjas. 6-8 faja D.-Amerikában és Ausztráliában él. A C. racemosa Jacq. az
Antillák és Trinidad cserjéje, de Florida, Mexikó és D.-Amerika szomszédos
partjain is terem. Virága eleinte fehér és illattalan, azután sárga és jó
illatu. Szárának legalsó részéből meg a kurta gyökérfőből metszett darab az
ágakkal együtt a kainka-gyökér nevü orvosság (radix Caincae, Cahincae, Cainanae
v. Serpentariae Brasiliensis). Kérge tartósan maró keserü izü. A fiatal gyökér
erős szaga olyan lenne, mint a hódzsiradéké (castoreum). Alkotó része a caincin
v. kainka-sav, amelytől keserü, továbbá a kávécsersav. A C. anguifuga Mart.
braziliai, a C. densifolia Mart. Bahia partvidékének őserdeiben terem. Ezekről
is szednek kainka-gyökeret s a benszülöttek a kainana nevü kigyó marása ellen
használják. Martius v. Langsdorff 1825. hozta Európába, itt előbb vizkórságban
és diuretikumnak használták.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|