Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hottinger... ----

Magyar Magyar Német Német
Hottinger... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Hottinger

1. János Henrik, svájci hittudós és orientalista, szül. Zürichben 1620., megh. 1667 jun. 5. Tanulmányait szülővárosában, Gröningenben s Lejdában végezte, Zürichbe hivatott az egyháztörténelem tanárául 1642. Midőn Károly Lajos pfalzi választó-fejedelem pedig a heidelbergai egyetemet ujjászervezte, a zürichi tanácstól engedélyt kért, hogy H. ezen egyetemre mehessen tanárul 6 évre; ezen idő eltelte után (1661) visszament zürichi tanári székébe; 1667. Lejdába hivták a keleti nyelvészet tanárául, a meghivást el is fogadta, de utraindulása előtt, falusi birtokát rendbe hagyni kivánván, ide kirándulása alkalmával a Limmat vizébe fulladt három gyermekével együtt. Nagyszámu művei három csoportra oszthatók, ugy mint egyháztörténelmiekre, hittaniakra és keleti nyelvészetiekre, melyek közül nevezetesebbek: Historia ecclesiastica Nov. Text. (1651-67, 9 köt.); Exercitationes Anti-Morimianae de Pentateucho Samaritano (1644); Thesaurus Philologicus; Lexicon harmonicum heptaglotton; irt héber és kháld nyelvtanokat.

2. H. János Jakab, az előbbeninek fia, ref. teologus, szül. Zürichben 1652 dec. 1., megh. u. o. 1735. Tanulmányait Zürich, Basel, Marburg és Genfben elvégezve, 1676. lelkész lett Zürich vidékén, 1686. Zürichben, 1698. ugyanitt teologiai tanár. Bár a consensus Tigurinus ortodox tanaihoz szigoruan ragaszkodott, mégis hőn buzgott a különféle protestáns egyházak egyesítése mellett, ily célból irta Dissertatio irenica de veritatis et charitatis in ecclesia Protestantium connubio (1721) c. munkáját; ellenben a pietizmus ellen, mely Zürichben is egyeseknél visszhangra talált, több iratában erősen kikelt; a helvét egyháztörténelmet tárgyaló munkájában pedig a kat. egyház ellen foglalt erősen polemikus állást.

3. H. János Jakab, német filologus, szül. Zürichben 1750 febr. 2., megh. u. o. 1819 febr. 14., mint professzor. Művei: Versuch einer Vergleichung der deutschen Dichter mit den Griechen und Römern (1789. pályadijat nyert); Bibliothek der neuesten theol., philos. und schönen Literatur (1784-86, 3 köt.); Acroama de J. J. Bodmero (1783); Salamon Geszner (1796); Wielanddal és Jacobsszal kiadta a Neues attisches Museum-ot (1802-1810).

4. H. János Jakab, svájci történetiró, született Zürichben 1783 máj. 18., megh. 1860 máj. 17. Zürichben és Lipcsében tanult, s azután a tanári pályára lépett és a zürichi egyetemen működött. Mint a közoktatásügyi tanácsnak és az államtanácsnak tagja nagy érdemeket szerzett a svájci tanügy körül. Művei: Huldreich Zwingli u. seine Zeit (Zürich 1842); Vorlesungen über die Geschichte des Untergangs der Eidgenossenschaft der 13 Orte (u. o. 1846); Hans Konrad Escher von der Linth (u. o. 1852). Ő szerkesztette a Schweizer Monatschronik c. folyóiratot; befejezte Bluntschlinak Geschichte der Republik Zürich c. művét (3. köt., u. o. 1856); Vögeli társaságában kiadta Bullingernek uttörő Reformationsgeschichte-jét (Frauenf. 1840, 3 kötet); Escher-rel az Archiv für Schweizer Geschichte und Landeskunde-t (Zürich 1827-29, 3 kötet); Wackernagel és Gerlach tanárokkal pedig a Schweizerisches Museum für historische Wissenschaften (Frauenf. 1837-39, 3 köt.) c. folyóiratot.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is