Houssaye

(ejtsd: uszé), l. ArsEne, francia iró, szül. BruyEresben, Laon mellett, 1814 márc. 28. Mint regényiró kezdte irodalmi pályáját, kiadván La couronne de bluets és La pécheresse c. regényeit, 1836 óta azonban kizárólag művészeti és kulturtörténelmi tanulmányokkal foglakozott. Idevágó művei: Galerie de portraits du XVIII. siécle (1844); Histoire de la peinture flamande et hollandaise (1846); 1818. a Comédie française adminisztrátorává nevezték ki s ilyenül működött 1849-től 1856-ig. Egyideig igazgatója volt a vidéki muzeumoknak s egyik szerkesztője a Pressenek és nagy tekintélyre s vagyonra tett szert. Világhirüek voltak a császárság alatt álarcos báljai. Regényei közül említendők: Les onze maîtresses délaissées (1840); La vertu de Rosine (1844); Les trois soeurs (1847); Philosophes et comédiennes (1850); Les filles d"Eve (1852, magyarra fordít. Éva leányai c. Ujkéri, Pest 1871); Le repentir de Marion (1854); Le violon de Franjolé (1856); Les revenants (1859) stb.; ujabban: La belle Raffaëlla (1874); Les mille et une nuits parisiennes (1875, 4 köt.); Histoire étrange d"une fille du monde (1876); Alice (1877); L"éventail brisé (1879, 2 köt.); Mademoiselle Rosa (1882); La comédienne (1884) stb. Erkölcsrajzai: Mlle de ValiEre et Mme des Montespan (1860); les femmes du temps passé (1862); Le roi Voltaire (1858). Műtörténelmi munkái: Histoire de l"art français (1860); Histoire de Léonard de Vinci (1869). Drámái közül említendők: La comédie a la fen?tre (1852); Mademoiselle Trente-six vertus (1873). Költeményei: Les sentiers perdus (1841); La poésie dans les bois (1845) és Poemes antiques-jai több kiadást értek. Poésies complEtes-jei 1851, 1858. jelentek meg. Hires: Histoire du 41. fauteuil de l"Académie française (1855) c. szatirikus műve. Egyéb munkái: Les comédiennes de MoliEre (1879); MoliEre, sa femme et sa fille (1880); La comédie française (1880); Les confessions d"A. H., souvenirs d"un demi-siEcle (1885, 4 köt.); Contes pour les femmes (5 köt., 1885-86); Rodolphe et Cynthia (1888).

2. H. Henrik, H. ArsEne fia, francia történetiró és kritikus, szül. Párisban 1848 febr. 24. Tanulmányai végeztével résztvett az 1870-iki háboruban s munkatársa a Journal des Débats-nak, a Revue des Deux Mondes-nak és az Artiste-nak. Munkái: Histoire d"Apelles, études sur l"art grec (1866); Histoire d"Alcibiade et de la République athénienne depuis la mort de Péricles jusqu"á l"avenement des trente tyrans (1873, 2 köt.); Le premier siege de Paris en 52 av. J. C. (1876); Athenes, Rome, Paris (1878); L"art français depuis dix ans (1882); Histoire de la Campagne de France et la chute de l"empire (9. kiadás 1891); 1815 (Páris 1893); Notre Dame de Thermidor (u. o. 1894). 1894 dec. Zola ellenében az akadémai tagjának választotta.

Forrás: Pallas Nagylexikon