Hóvirág

(növ.), árvavirág, hagyma-gyökerü fehér viola, fehér tavaszika, gergelynapi virág, gyócsé, néhol állítólag hófehérke is (Galanthus L.), a róla nevezett család hagymás füve, gyakran tüstént hóolvadás után virít, sőt a virágjával némelykor a hórétegen is áttör. 7 faja (hazánkban egy) Európában és Ázsia Ny-i részén terem. Virágszálán csak egy magános, ritkán két csüngő, harangforma virága van; a három külső lepel-levele fehér és öblös, a három belső jóval kisebb, keményebb szerkezetü, visszás-szivalaku, zöld csikos, a virág alatt a bimbót takaró virágburok van. Tokgyümölcse 3 rekeszü. Legismeretesebb a G. nivalis L., hegyi erdőkben, sőt kertben is. Levele szálas, virágszála 10-15 cm. hosszu. Kertben sokféle eltérése van, sőt teljesedik is. Hánytató hagymáját régen orvosságnak használták. Hideg szobában, ablak közt, cserépben könnyen kihajt, virágzik és bokrétába kötik.

Forrás: Pallas Nagylexikon