Hu-nan
(a. m. D-re a tótól), tartomány Khinában Hu-pe, Kiang-hszi,
Kuang-tung, Kuang-hszi, Kuéi-csu és Sze-csuan közt, 215 555 km2
területtel és mintegy 21 millió lakossal. Nagyobbára vörös homokkőből álló
hegyek takarják, amelyek 1000 méternél nagyobb magasságot sehol sem érnek el;
közepén Khina 5 szent hegyének egyike, a hang-san emelkedik, amelyen egy
állítólag Jü császár korabeli (2205-2197. Kr. e.) fölirás van a sziklába vésve.
É-i részén az 5000 km2 területü Tung-ting tó van, amelyet H.
legnagyobb vizei: a Hszian-kiang, a Juen-kiang, a Ling-kiang és a Cse-kiang
táplálnak; a tó az időjárás szerint hol nagyobb, hol kisebb és néha csak az
említett folyók kanyarognak iszapos mederében. Földje termékeny, csak a
szárazság okoz néha nagy károkat. Rizs és igen jó tea a főtermékek; ezeken
kivül pamut és orvosi növények is megteremnek. Egyes részek egészen fátlanok.
Széntelepei mintegy 56 000 km2 területet foglalnak el; anthracitot
és bitumenes szenet (évenkint mintegy 600 000 tonnát) szolgáltatnak. Ezenkivül
vas-, réz-, ólom-, arany- és ezüstérceket is bányásznak. H., amely azelőtt
Hu-koang néven Hu-pével egy tartományt alkotott, 9 fura, 3 ting-re és 4 csoura
van fölosztva. Fővárosa Csang-sa (mintegy 300 000 lak.), de nála nagyobb a vele
szomszédos Hsziang-tan-hszien. V. ö. Lóczy, Khina (410-413. oldal) és
Richthofen, China (II. köt. 39. old.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|