Hubay
1. Jenő, hegedüművész és zeneköltő, Huber Károly ifjabbik
fia, szül. Budapesten 1858. Atyjától tanult s már 11 éves korában magára vonta
a zenevilág figyelmét egy Viotti-féle versenymű kifogástalan eljátszásával.
1871. Berlinbe ment s ott négy évig képezte magát Joachim József vezetése
alatt. 1876. résztvett az első szegedi országos dal- és zeneünnepély nagy
hangversenyében, általános feltünést keltve. 1878-ban indult elsó európai
körutjára; a magyar közoktatásügyi minisztérium támogatása mellett s Liszt
számos ajánlólevelével ellátva Párisba ment, hogy a már akkor beteges
Vieuxtempst (l. o.) keresse fel, kinek műveit nagy lelkesedéssel játszotta. Az
ősz mester el volt ragadtatva játékától s e perctől fogva haláláig a legbensőbb
viszonyban állt vele, sőt utolsó művét, 7-ik versenyművét is neki dedikálta. Az
1880-iki tavaszt Londonban töltötte, hol ujabb babérokat aratott. Ugyanazon év
nyarán Algeriába utazott a haldokló Vieuxtemps óhajtására, ki zenei
hagyatékának rendezését s kiadását is ő reá bizta, mely Brandus párisi
zenekiadónál egy évvel későbben meg is jelent. Ez időben halt meg Wieniawsky is
s a belga király Geväert zenedei igazgató ajánlatára 1881. H.-t nevezte ki a
brüsszeli konzervatorium hegedü-tanárává. Ez időben 33-nál több zeneműve jelent
meg a legelső kiadóknál. Atyja halála után 1885. a budapesti zeneakadémia
tanárának hivták meg. Ugyanez évben a nemzeti zenedében is elfogadta a
legfelsőbb hegedükiművelési tanári széket, 1886. pedig a pécsi országos
dalárközgyülés választotta meg orsz. karnagynak, mely utóbbi állásától azonban
1889. visszavonult. 1894. elvette Czebrián Róza grófnőt, ki több szöveget irt
férje szerzeményeihez. H. mint magyar zeneköltő az elsők sorában áll.
Férfiakarai, magyar dalai, csárda-jelenetei, ábrándjai, átiratai, virágregéi,
széles körökben ismertek s állandóan a hangversenyek műsorán állnak. Nagyszabásu
orchesztrális művei, nyitányai, szimfoniái s a magyar királyi operaházban
szinrekerült Alienor c. drámai operája is arról tanuskodnak, hogy hivatott
felkentje a muzsának. Akadémiai kiváló tanártársával, Popper Dáviddal még 1886.
megalapítá vonósnégyes társulatát, melynek kamaraestélyei azóta a fővárosi
zeneközönség szélesmérvü felkarolásában méltán részesülnek. Legujabb operáját:
A kremonai hegedüst 1894 nov. 10. adták először a budapesti operában.
2. H. Károly, Huber Károly idősbik fia, szül. Budapesten
1853., hol iskoláit is végezte. Atyja kezdetben őt is a zenészeti pályára
szánta, de ő a jogi pályát választotta s letévén az ügyvédi vizsgát, több ideig
mint ügyvéd önállóan működött. Az ő indítványára s tervezete szerint alakult
meg a ma is virágzó Harmonia részvénytársulat (l. o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|