Hűbér-biróság

A hűbérjogviszonyból kifolyó peres és peren kivüli ügyek ellátását a H. eszközölte; ez a hűbérur udvarában (hűbér-udvar) tartotta üléseit; elnöke volt a hűbérur, tagjai a hűbértársak s pedig ha a peres fél vagy a vádlott vazallus volt, ugy az itélő tagoknak a peres féllel egyenlő rangban állóknak, egyenlő születésüeknek kellett lenniök. A per tárgya lehetett az ugynevezett felonia (l. o.). Itélt továbbá e biróság a hűbéres társnak a hűbérur ellenében emelt panasza vagy igényei fölött is;meghatározta továbbá a jövőre nézve a hűbéreseket és hűbérurat kötelező szabványokat, s gyakran e biróság az egész hercegségnek vagy grófságnak törvényhozási, biráskodási, kormányzati és hadigazgatási teendőit látta el. A hűbérur felhivására köteles volt a hűbéres a H.-ban részt venni s illetve ott helyét mint biró elfoglalni. Ez egyenesen a hűbéri tartozások egyikét képezte. Oly ügyekben, melyekben maga az államfő volt egyénileg érdekelve, az országos H. előtt helyette a rajnai őrgróf mint országbiró elnökölt. Midőn idővel az állandó hűbérudvarok keletkeztek, a hűbéresnek megszünt az a kötelessége, hogy e biróságban részt vennie kellett. Az itélkezés, az ügyek ellátása a fennálló hűbérjog (l. o.) értelmében történt. A pör eljárását legtöbbnyire a «Fehde» v. «Faida» (l. o.) és a bajvivás (l. o.) képezték.

Forrás: Pallas Nagylexikon