Huber

Károly, hegedüvirtuoz, zeneköltő, tanár és karnagy, szül. Varjason (Temes) 1828., megh. Budapesten 1885. Első zenei képzését az aradi zenedében nyerte. 1844. a nemzeti szinházhoz szerződtették mint első hegedüst. 1851. a bécsi udvari opera hangversenymesteri állását nyerte el. Ugyanez állással a nemzeti szinház részéről is megkináltatván, egy év után elhagyta bécsi állását s ismét a nemzeti szinház kötelékébe lépett s attól 1871-ig, mikor nyugdijaztatott, meg sem vált többé. Az 50-es évek első felében a Doppler testvérek eltávozásával másodkarnagy lett, s ugyanekkor a nemzeti zenedében is mint a hegedü-tanszak tanára megkezdte kiható működését. 1856. a Doppler testvérpárral nagyobb európai hangverseny-utazást tett. Az 50-es évek második felében vonósnégyes társulatot alapított, melynek kamarazene-estélyei sok éven át a főváros műértő közönségének nélkülözhetetlen találkozó helyül szolgáltak. Ő ismertette meg először a fővárosi közönséggel az uj iskola termékeit s Volkmann (l. o.) kamarazeneműveit is, ki aztán elismerése jeléül egyik vonósnégyesét neki ajánlotta. Megirta kimerítő magyar-német hegedüiskoláját, mely e nemben egyedül álló zeneirodalmunkban s nemcsak a hazában, de a külföldön is szélesen el van terjedve. Összesen 56 magyar férfinégyest hagyott hátra, melyek nagy része állandó műsordarabjait képezi a hazai dalegyletek s az országos dalünnepélyek előadásainak. 1866. sikerüt neki szinrehozni Lohengrint a nemzeti szinházban, megelőzvén vele a bécsi udvari operát. Mint magyar operairó is sok tevékenységet fejtett ki. Székely leány, Vig cimborák operái több éven át sikerrel tartották fenn magukat a nemzeti szinház műsorán. 1875. a népszinház megnyitására irta Király csókja cimü egyfelvonásos dalművét. 1871. nyugdijaztatta magát. 1884-ben Liszt Ferenc felterjesztésére az országos magyar királyi zeneakadémia hegdütanárává neveztette ki. 25 éves zeneirói jubileuma alkalmával az ország összes dalegyletei értékes emléktárgyakkal tüntették ki, a főváros zenevilága pedig ünnepelte. Három évvel halála előtt a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Magyar férfinégyesei között a legsikerültebbek s legnépszerübbek a következő cimüek: Édes lánykám, A szent honért, Nemzeti zászló, Fohász, Olyan a te dalod, A harmonia dicséneke, Őseink emléke, Lelkesedés dala, Királyinduló, Liszt Ferenchez, Talpra magyar stb., melyek állandó darabjai az országos ünnepélyeknek. E mellett irt számos dalt, vonósnégyest, hegedü-ábrándot, zenekari művet.

Forrás: Pallas Nagylexikon