Hubertus-rend

Bajorország legelső érdemrende. Alapította 1444. V. Gerhard jülichbergi herceg a ravensburgi győzelem emlékére, mely szt. Hubertus napjára esett; 1708 szept. 29. János Vilmos pfalzi választó megujítá a rendet, melyet Miksa József választó, később bajor király 1800 márc. 3. megerősített. Jelvénye nyolcsarku fehér kereszt, sarkain aranygolyókkal, szélei arany, ugyszintén a kereszten lévő tüzszikrák és a sarkaiban lévő 3-3 sugár, valamint a kereszt fölött levő korona is. Arany középpajzsa kerek, rajta szt. Hubertus legendáját feltüntető kép, körülötte aranyszegélyü vörös karikában In Trav Vast (Erős a hűségben) felirat fehér zománcban. Hátlapján vörös alapon arany birodalmi alma, körülötte arany szegélyü fehér szalag, melyen aranyban In Memoriam Recuperate Dignitatis Avitae 1708. felirat. Szalagja: sötétvörös, világoszölt széllel. Csillagja ezüstből, aranyszegélyü, arannyl áttört fehér kereszt, középpajzsa vörös, rajta In Trav Vast felirat aranyban, széle arany. Ünnepélyes alkalommal a rendjelet láncon viselik, mely 42 fogból áll, 21 az aranyból készült Hubertus-legendát, 21 pedig felváltva a vörös v. zöld T. V. (Trav Vast) monogrammot mutatja arany cirádákkal. A rend ünnepe szent Mihály napján van. V. ö. Leist Fr., Der Königl. Bairische Hubertusorden (München 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon