Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hüdés... ----

Magyar Magyar Német Német
Hüdés... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hüdés

(paralysis), az izomzatnak az az állapota, amelyben összehuzódásra többé nem képes. Nem tekintjük bénulásnak azt, midőn az izületeknek, szalagoknak, csontoknak bántalma folytán mutatkozik mozgási képtelenség. A bénulás foka szerint lehet a) tökéletes, midőn a mozgási képességnek legcsekélyebb nyoma sincs jelen és b) tökéletlen, midőn a bénult izmok még némi mozgásra képesek. Az előbbi a tulajdonképeni H. (paralysis), az utóbbi a hüdéses állapot (paresis). A bénulás kiterjedésére nézve teljes, midőn p. egy testfél összes izmai bénultak és részleges, midőn p. csupán egy arcfélnek, egy végtagnak H.-e forog fenn. ha egy testfél egészen béna, ugy ezt hemiplegiának (l. o.) nevezzük. Két, részarányosan fekvő, azonos nevü testrész bénulását, p. két arcfél, két kar stb., diplegia vagy paraplegiának hivjuk. Váltakozó vagy kereszteződött H. (hemiplegia cruciata s. alternans) p. a jobb felső és bal alsó végtagnak bénulása. Csakis egy karnak, illetve egy lábnak bénulását monoplegiának nevezzük. A bénulás helyére vonatkozólag a H.-ek két főcsoportját különböztetjük meg. Ha a mozgató pálya központi szakaszának (a mozgató kéregtől a gerincvelői mellső idegsejtekig, az u. n. loborpálya) van lefutásában valahol bántalmazva, ugy előáll az u. n. központi bénulás, mig ha a mozgató pálya környéki szakasza (a gerincvelői mozgatósejtektől az izmokig, tehát a környi idegek) sérülése forog fenn, ugy könnyen bénulás jön létre. E két fajtája a H.-eknek a villamos elfajulási reakció által különíthető el biztosan, mert ez csakis környi bénulásoknál fordul elő. A bénulás milyensége tekintetében lehet olyan, mely sorvadással (atrophia), avagy álmegnagyobbodással (pseudohypertrophia) jár; lehet továbbá petyhüdt avagy zsugorral egybekötött. Fontos a H.-eknél ama kérdés eldöntése, vajjon organikus avagy funkcionális H.-sel van-e dolgunk. Az organikus bénulás a mozgató pályának szervi (vérzés, gyuladás stb. utján történő) megbetegedésén alapszik, mig a funkcionális vagy működési H. tisztán csak a mozgató pályának működési zavara által van feltételezve, amint ezt éppen a hiszteriánál oly gyakran látjuk.

H.-ek a legkülönbözőbb okból eredhetnek: 1. Az agyvelő, gerincvelő avagy a környi idegeknek vérzés, gyuladás, daganatok okozta roncsolására; amennyiben e kóros folyamatok a mozgató pályát találják; 2. autoszuggesztió utján a hiszteria kórképében mint funkcionális H.-ek; 3. idült mérgezés következtében (ólom, alkohol, higany, arzén, szénoxidgáz); 4. fertőző bántalmak alkalmával a vérben keringő mérgező anyagok (ptomainok) által (diftéria, szifilisz, veszettség, skarlát, tifusz, tüdőgyulladás, influenza, disenteria, béri-béri, lepra stb.). A H.-ek gyógykezelése legcélszerübben villamozás és massage utján történik. Szabály, hogy egészen friss H.-eket nem villamozunk azonnal, hanem csupán 14-21 nap leteltével (p. agyvérzésnél) s ott, ahol elfajulási reakció mutatkozik a bénült izmokban, csakis galván, egyébként pedig faradikus árammal kezelünk. A massageon kivül a langyos-hüvös (18-22° R.) fürdők ledörzsöléssel jó hatásuak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is