Huesca

(ejtsd: ueszka), l. spanyol tartomány Franciaország, Navarra, Sragosa és Lerida közt, 15 149 km² területtel, (1887) 255 137 (1 km²-re 17) lak. É-i részét a Pireneusok, bennök a legmagasabb csúcsok: Maladetta (3404 m.), a Posets (3367 m.) és a Mont Perdu (3352 m.), továbbá a Pireneusok ágai a Sierra de la Pe?a (Pe?a de Oroel 1649 m.), a Sierra de Guara, a de Sevil, az Asque stb. hegységek borítják; itt gazdag a tartomány természeti szépségekben, jó legelőkben, itt esős és itt vannak gyér erdei. D-i része alacsony, száraz, de ahol öntözhető, bő termékenységü; terem gabona, déligyümölcs és bor, a «Somontanos». Folyói közül az Aragon és Gallego direkte, a Noguera, Ribagorzana és Cinca a Segre által az Ebróba torkolnak. Ásványvizforrásai: a Panticosai, a Fuenta de la Cueva és a Ba?o de Alquezar. Járásai: H., Barbastro, Benabarre, Bolta?a, Fraga, Jaca, Sarine?a és Tamarite de Litera. - 2. H., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, püspöki székhely, 73 km.-nyire Saragossától, az Isuela szép völgyébe, a H.-i la Hayán, vasut mellett, (1887) 13 041 lak. Az amfiteátrumszerüen épült, régies külsejü városnak legérdekesebb épülete a XIII. sz.-ból való, a város legmagasabb részében álló székesegyház, Spanyolország gót stilusban épült templomai közt egyike a legszebbeknek; különös ékességére szolgál a tiszta alabastromból készített főoltár, amely dusgazdag diszítésben a passiót ábrázolja s amelyet Damian Florent készített 1520-33. Egykori egyetemi épületében még most is mutatják azon termet, ahol II.Ramiro király 16 főnemest fejeztetett le. H., az ibarek Osca-ja, Sertoriusnak volt székhelye. Az arabok 713. elfoglalták; tőlük 1096. I. Pedro ragadta el; egy ideig az aragoniai királyoknak is székhelyéül szolgált. 1354-1845-ig egyeteme is volt. 5 km.-nyire a Monte-Aragon csúcsán vannak le Ermita de San Miguel de Foces kolostornak romjai, régi sirokkal és festményekkel.

Forrás: Pallas Nagylexikon