Huet

Albert, nagyszebeni királybiró, született Nagyszebenben 1537 febr. 2., megh. 1607 ápr. 23. Bécsbe ment és itt Ferdinánd és Miksa udvaránál a nagyobb világgal ismerkedett meg. 1574. hazájába visszatérve, 1577. városi tanácsos lett, azután királybiró. Hivataloskodása fontos időbe esik. Báthory, János Zsigmond, az erdélyi fejedelem barátja, ennek menyasszonyát, a stájerországi Mária-Christiernát bevezette az országba és midőn Báthory az országot osztrák Rudolfnak akarta átadni, részese volt a tárgyalásoknak és midőn Rudolf valóban ura lett Erdélynek, tanácsosa volt az ország igazgatásában. Nem kevésbé fontos volt tevékenysége a belső ügyekben: hivataloskodása alatt majdnem az összes cégek uj szabályzatokat kaptak, melyek célja volt az erkölcsök szilárdítása és a munkásság erősbítése. A törvénytelenül behivott jezsuiták ellen védelmezte a protestáns lelkészeket a dézsma és a szabad választás dolgában; valamint nemzetének jogait a nemesség ellen. A szászok első irott törvénykönyvének (Eigen-Land-Recht) jóváhagyására Krakóba Bátory Istvánhoz küldött bizottságának 1583. tagja volt. Valamint Szeben város erősbítéséről, ugy az erkölcsi élet megszilárdításáról is gondoskodott a gimnázium ujjászervezése által (1592-98). 1578. közreműködésével azon határozat létesült, hogy a szebeni gimnázium országos iskolává emelendő és hogy németországi tanárok hivassanak meg. Halálakor könyvtárát és 2000 frtot az iskolának ajándékozott. V. ö. Schaser J. G., Denkwürdigkeiten aus den Leben des A. Huet. Transilvania (Benigni és Neugeboren, II. 1883); Henrich, Erinnerugen an A. Huet (Nagyszeben 1847); Trausch, Schriftsteller-Lexicon (II, 233); Teutsch Fr. dr., A. Huet (u. o. 1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon