Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hugo... ----

Magyar Magyar Német Német
Hugo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hugo

1. a Nagy, Francien hercege, kit Fehér H.-nak és egyházi javak haszonélvezetéről H. az Apátnak nevez a történelem, Róbert párisi grófnak, Együgyü Károly ellenkirályának a fia. Született 900 előtt, meghalt 956 juniusban. Mint a kiskoru Lajosnak gyámja, arra használta föl befolyását, hogy amugy is terjedelmes birtokait a Fekete Hugótól kapott Burgund hercegségének felével növessze. És midőn Lajos király szabadulni akart végzetes H. gyámsága alól, H. Vermandois Hériberttel és Normandia hercegével szövetkezve, 942. Burgundia másik felét is birtokaihoz csatolta. Valamivel később árulás folytán magát a királyt is hatalmába kerítette és arra kényszerítette, hogy Laont, az utolsó királyi erősséget is neki átadja. Ekkor azonban I. Nagy Ottó király lépett közbe, aki 950. Lajost (rokonát) trónjára visszahelyezte. Lajos halála után pedig annak fiát, II. Lothart ültette a királyi székbe. H.-nak első neje id. Eduárd angol királynak leánya, második neje pedig Hedvig, I. Ottó királynak (utóbb császárnak) leánya vala. Három fiut hagyott hátra, kik közül H. Capet, Francien hercegségét, Ottó és Henrik pedig Burgundiát kapták osztályrészül. V. ö. Lot, Les derniers Carolingiens 1892. Kalckstein műve (l. Hugo Capet).

2. H. Capet, a Kapetingek királyi házának megalapítója, az előbbinek és Hedvignek, I. Ottó császár hugának fia, szül. 939., megh. 996 okt. 24. Melléknevét onnan nyerte, hogy mint világi apát ünnepnapon a toursi Szt. Márton-kolostorban capát viselt. Atyjának halálakor 956. a Francien hercegséget örökölte, a párisi és orleansi grófságokkal egyetemben. Mint a Karolingi származásu V. Lajos gyámja, lassankint magához ragadta a királyi hatalmat, gyámfiának halála után pedig Noyonban királlyá választatta magát. Megkoronázták Reimsben 987 jul. 3. Csakhogy a Karolingok házának és nevezetesen II. Lothar öccsének, lotaringiai Károlynak is voltak barátai, kiknek segélyével Károly Laon erősségét hatalmába kerítette. H.-nak azonban sikerült, Laon püspökének árulása folytán, Károly herceget s ennek unokaöccsét, Arnulfot, a reimsi érseket elfogni és ezzel trónját megszilárdítani. További uralkodása is eltelt a dacos hűbéres nagyok ellen folytatott harcokkal. Fiát, Róbertet, még életében (988) utódának koronáztatta.

3. H., Olaszország királya, Théobald, Provence grófjának fia, döntő befolyást gyakorolt a szemevilágától megfosztott III. Lajos királyra és ennek halála után (924) Alsó-Burgundot keríté hatalmába. Az elégületlen olaszok fölhívására Olaszországban termett, ahol legyőzvén II. Rudolf királyt, 926. Paviában Olaszország királyává koronáztatta magát; Burgundiáról azonban Rudolf javára le kellett mondania. Szigorral, sőt kegyetlenséggel kormányzott; az egyházi és világi javakat érdemltelen kegyenceinek osztogatta és elvetemült nőkből háremet szemelt ki magának. 932. nőül vette sógornőjét, az erkölcstelen Maroziát, XI. János pápának anyját, abban a reményben, hogy e házasság révén megszerezheti a császári koronát. De ebben csalódott: versenytársa Alberich (l. o.) kiüzte őt Rómából. 938. Berthát, rudolf özvegyét vette nőül, kinek révén Burgundot szerette volna hatalmába keríteni; Konrád mostoha fiát azonban nem sikerült Burgundiától megfosztania. Erre Berengar, Ivrea őrgrófja ellen szőtt gyilkos tervet, aki azonban még jókor I. Ottó király udvarába menekült s az ott toborzott seregel H.-t 945. Olaszországból kiüzte. H. 947. halt el Arlesben. Az olasz királyságot Lothar fia kapta, aki II. Rudolf Adelheid nevü leányát vette nőül, de már 950. meghalt.

4. H., a Nagy, Vermandois grófja, I. Henrik Franciaország királyának fia, szül. 1057-ben és megh. Tarsosban 1102-ben. Nejének kezével a Vermandoisi grófságot szerezte. Az I. keresztes hadjárat vitézeihez készült csatlakozni, de a tengeri vihar Dyrrhachiumba hajtotta hajóját, melynek gyanakvó bizanci kormányzója Konstantinápolyba kisértette. Itt azután Alexios császárnak hűbéri esküt kelett tennie. A keresztes hadjárat folyamában vitézül harcolt Dorylaeum mellett, de még 1098. Antiochiából tért vissza Franciaországba. Fogadalmához hiven 1101. ujra keresztes hadjáratra indult; ez alkalommal Kappadokiában megsebesült és sebében, Tarsosban meghalt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is