Hugy

(urina, lotium), a vesék által kiválasztott folyadék. Összetétele lényegesen a tápláléktól függ, minthogy a táplálékból felvett és az anyagcsere folyamatai alatt különböző vegyi átalakulásokon átment anyagok kiürítése képezi a vizeletelválasztás célját. Igy a husevő állat vizelete savi kémhatásu, átlátszó és sok hugyanyt tartalmaz, a növényevő alji kémhatásu, zavaros, kevés hugyanyt és sok hippursavat tartalmaz. Növényevő állatokat húson tartv, a vizelet a húsevő állatéhoz lesz hasonlóvá és viszont. Az ember vizeletének napi mennyisége 1200-2000 cm³, vegyhatása a benne oldott savanyu foszforsavas sók következtében savi. Fajsúlya 1,015-1,020 közt váltakozik. Szaga jellemző aromatikus. Frissen átlátszó, borsárga. Állás közben gyakran felhőszerü, az edény fenekére sülyedő zavarodás képződik benne: nubecula, amely főleg nyákból és igen kevés sejtes elemből áll. A vizeletben oldott szerves anyagok közt legnagyobb fontossága van a hugyanynak, amely a vizeletben kiürülő nitrogen legnagyobb részét tartalmazza (l. Karbamid.). A szervetlen alkatrészek közül legnagyobb mennyiségben fordul elő a konyhasó (naponta 10-15 gramm), ezenkivül kénsav, foszforsav, sósav, kevés légenysav és kovasav, még pedig só alakjában nátriummal, káliummal és magnéziummal egyesülve. A vizeletben a vas szerves vegyületekben foglaltatik. A nitrogen egy kis része ammoniák alakjában ürül ki. az álló vizeletben bizonyos idő mulva erjedési folyamatok következnek be. A savanyu erjedésnél a vizelet sötétebb szinüvé, erősen savivá lesz és belőle téglavörös hugysav-jegecek válnak ki. A savanyu erjedés idővel aljasba megy át, amely azonban előrement savanyu erjedés nélkül is bekövetkezhetik. Ilyenkor a vizelet szine felvilágosodik, kémhatása aljivá lesz, szaga kellemetlenné, a pissoirok szagára emlékeztetővé lesz. Benne a hugysav-csapadék feloldódik és bő fehér, foszfátokból álló csapadék által helyettesíttetik. A H. sajátságainak megváltozásai betegségeknél kórismei szempontból nagy fontossággal birnak. L. Diabétesz, Epe, Fehérjevizelés, Vérvizelés, Vese.

H., csillagászati szempontból, elavult magyar szó, kódexeinkben a. m. csillag; a kaszás csillagzatot kaszahugynak hitták.

Forrás: Pallas Nagylexikon